|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi munkanapja (2.
rész)
|
A vagyonügynökség feladatául e folyamat segítését fogalmazza meg. Az Állami Vagyonügynökség évi 3-4 privatizációs programot kíván megvalósítani. Egy-egy programban 25-30 vállalat eladásával foglalkoznak majd. Jövőre egyszerűsödik a spontán privatizációval kapcsolatos állami vagyonügynökségi elbírálás, így ez a folyamat várhatóan felgyorsul. A tervezet a munkavállalói tulajdonszerzést a privatizáció egyik lehetséges, de nem elsődleges útjának tekinti. Ennek megfelelően kedvezményekkel támogatja a munkavállalók tulajdonszerzését. A miniszter a kormány megbízásából kérte a képviselők támogatását a határozat-tervezet elfogadásához.
A beterjesztett javaslatot az illetékes parlamenti bizottságok tárgyalásra alkalmasnak tartották, ám - mint utóbb kiderült - több képviselő az elvekkel sem értett egyet. A kisgazdapárt képviselői azt kifogásolták, hogy a privatizáció és a reprivatizáció közötti elméleti különbségek tisztázása nélkül nem mehet végbe a rendszerváltás. Oláh Sándor szerint a határozat bevezető része összemossa az állam kezelésében vagy tulajdonában lévő különböző természetű tulajdonrészeket. A privatizációs program lassú ütemét annak tulajdonította, hogy az csupán a vagyonügynökségnek, mint hivatalnak érdeke, ami viszont az országéval ellentétes. Torgyán József, a kisgazdapárt frakcióvezetője a reprivatizáció mellett érvelt. Véleménye szerint privatizációs címszó alatt az elmúlt egy évben hatalomátmentés folyt, amelyet a lakosság nem hajlandó tudomásul venni. Amennyiben a Parlament elfogadja a vagyonpolitikai irányelvekről szóló határozatot, azzal szentesíti a monolitikus államhatalmat is. Újabb évtizedekre a volt elnyomók kezébe adja a gazdasági hatalmat, s azon keresztül a bármikor ,,visszaváltható,, politikai hatalmat.
A vitában felszólaló Bossányi Katalin (MSZP) annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányzat kapkodó gazdaságpolitikai intézkedései, s az egymásnak ellentmondó megnyilatkozások elbizonytalanították a hazai és a külföldi tőkét. Mint mondta: az MSZP frakció a vegyestulajdonú piacgazdaság híve, s a gyorsabb ütemű privatizációt szorgalmazza. Ez ellen hat azonban a vagyonügynökség túlcentralizáltsága, a finanszírozási kérdések tisztázatlansága, s a jogi feltételrendszer hiánya. A képviselő helyesnek tartotta, hogy a privatizációból befolyó összeg 85 százalékát az államadósság törlesztésére fordítják majd, a fennmaradó részt azonban átgondoltabban kellene elosztani, tekintettel a munkanélküliek számának várható növekedésére is. (folyt. köv.)
1990. december 18., kedd 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|