![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyílt levél a pénzügyminiszterhez (1. rész)
(OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. június 24., vasárnap - A Vállalkozók Országos Szövetsége nevében Palotás János országgyűlési képviselő arra kérte az OS-t, hogy nyílt levélként közölje a parlamentnek és a pénzügyminiszternek átadott képviselői interpellációját. Az interpelláció parlamenti nyilvános elhangzását ugyanis a rendkívüli parlameni ülésszak szabályai nem tették lehetővé.
Képviselői interpellációm tárgya az 1989. XI. tv. - az általános forgalmi adóról -, illetve annak 58. paragrafus (1) bek. c./ pontja, a 61. paragrafus (1-2-3-4) bekezdések egésze, valamint a 76. paragrafus (4-5) bekezdései. Az érintett törvény Európában példátlan módon határozta meg adminisztratív szabályait az értékesítés bizonylatolásának. Ezzel a módszerrel a gyakorlattól elrugaszkodva a gazdaság természetes szereplőitől, a létező vagy lehetséges technikai háttértől elrugaszkodva, az eladó és vevő kapcsolatát figyelmen kívűl hagyva , tisztán spekulatív állami ellenőrzési célok szakszerűtlen előtérbe tolásával alkotta meg az állampárt mindvégig megingathatatlan pénzügyi apparátusa. A törvény elfogadásakor az előterjesztők félrevezették az akkori Országgyűlést, mikor az indoklás érveként nemzetközi gyakorlatára hivatkoztak - utalva arra a ,,turista,, tapasztalatra -, hogy gyakran a legkisebb üzletben is minden tételről pénztárgép által, kérés nélkül kiállított számlát kap a vevő. Ezzel azt a látszatot keltette, mintha ez törvényi szabályozáson, ellenőrzéshez kapcsolt, így szigorú bizonylati szabályoknak meghatározott és bevizsgált - így rendkívűl drága pénztárgépeken alapulna. Ez azonban szándékos megtévesztés. A rendszer működésképtelensége miatt ugyanis ilyen szabály nincs - erről tájékoztatta a Vállalkozók Országos Szövetségét minden külföldi partnere. Nem gondoltak a törvényhozók annak idején a kérdés felvetésekor azokra a vásárlásaikra, kapott szolgáltatásaikra, amikor nem kaptak semmit, illetve nem figyelhették meg azt sem, hogy a kapott bizonylatok döntő többsége csak a vevőnek nyújt információt, nem felel meg bizonylatként. Nem felel meg ezen egyszerű célgépek által adott bizonylat egyetlen ellenőrzési elvárásnak sem. Ezeket kizárólag saját tevékenységük segítésére, a számukra legjobban megfelelő módon és eszközzel a vállalkozók saját döntésén alapszik. Nem felel meg, mert nincs is ilyen funkciója. (folyt.köv.)
1990. június 24., vasárnap 17:39
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|