|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
|
VSZ - amerikai szakértő 1.
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. május 13. vasárnap (MTI-tud.) - ,,Belpolitikai
szempontból érthető, ha Magyarországon felmerül a Varsói Szerződés
tagságának kérdése, gyakorlati szempontból azonban ennek nincs
különösebb jelentősége,, - jelentette ki Stephen Larraby, a New
Yorkban működő Kelet-Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézetének
helyettes vezetője az MTI tudósítójának kérdésére.
Ő volt az egyik meghívott előadó az észak-atlanti közgyűlés, a NATO-tagállamok parlamenti képviselői szervezetének párizsi tanácskozásán a katonai szövetségek jövőjéről folytatott vitában.
Az amerikai szakértő véleménye szerint természetes, hogy a közép- és kelet-európai államokban előbb-utóbb felmerül a varsói szövetség tagságának kérdése. A nyugati katonai-politikai szakértőket azonban ez a téma jóval kevésbé érdekli, sőt még az atlanti szövetségen belül is az a nézet a leginkább elterjedt, hogy a Varsói Szerződésnek fenn kell maradnia, legalábbis addig, amíg nem jön létre a megállapodás a hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről, illetve a 2+4 tárgyalásokon Németország státusának rendezéséről. A NATO számára ugyanis a leszerelési tárgyalások keretét jelenleg is a két katonai szövetség közötti megbeszélés jelenti, a megállapodás elérését csak így látják lehetségesnek.
Kétségtelen, hogy a Varsói Szerződés katonai-politikai szövetségként széthullóban van - jelentette ki az amerikai szakértő. - Éppen ezért a NATO-tagállamok számára az adott pillanatban legalábbis közömbös, hogy annak egyik, vagy másik tagállama a bennmaradást, vagy a kilépést választja-e, annál is inkább, mert szemmel látható, hogy a szerződés, ezen belül a Szovjetunió már nem képes arra, hogy bármilyen mértékben ellenőrzése alá vonja a tagok külpolitikai, vagy katonapolitikai lépéseit, s jelenleg ez nem is áll szándékában. Mivel előbb-utóbb az európai biztonság kérdései a tömbök közötti tárgyalások helyett szélesebb körű európai fórum hatáskörébe kerülnek át, a katonai szerződések szerepe csökkenni fog, sőt egyes kérdésekben meg is szűnik majd. (folyt.)
1990. május 13., vasárnap 10:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|