![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Fidesz-interjú a hadseregről
|
![](../img/spacer.gif)
---------------------------- München, 1989. szeptember 3. (SZER, Zene-szó) - A mikrofonnál Antal János. A közelmúltban, ez év július 12-ikén a cegléden szolgálatot teljesítő katonák egy beadvánnyal fordultak a Honvédelmi Minisztériumhoz. A dokumentumot 46-an írták alá. A beadványban a katonák a hadsereg demokratizálását kérték, és azt hogy a honvédség az ország, és ne egy politikai párt védelmét szolgálja. A beadványt eljuttatták a demokratikus szervezetekhez, a sajtóhoz, illetve a tömegtájékoztatási intézményekhez is. Hogy valójában mi is történt 1989. július 12-ike után, erről kérdezi Bozóki Andrást a Fidesz szakértőjét Haász György, bécsi külső munkatársunk, telefonon. Bozóki András a Fidesz képviseletében részt vesz az úgynevezett kerekasztal-tárgyalásokon, az I/6-os bizottság tagja. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a többi között biztosítsa a fegyveres erők depolitizálását, az egypárt-uralomból a demokratikus viszonyok felé vezető átmenet békéjét. Bozóki András most a szóban forgó ceglédi beadványt ismerteti. (A beadványt korábban kiadtuk, így annak ismertetésétől eltekintünk. A szerk.) - Ez az elemzés, amelyből nem akarok többet idézni, külön kitér a szükséges változtatásokra - tehát arra, hogy maximálisan 1 év legyen a katonai szolgálat ideje, a tartalék-állományosokat maximum három alkalommal hívhassák be, és akkor is csak egy-egy hónapi időtartamra. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a tábornokok és a hadsereg vezetői a politikai semlegesség érdekében ne lehessenek semmilyen pártnak a tagjai. A sorkatonák és a tisztek pedig csak magánemberi minőségükben. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Fidesz-interjú a hadseregről - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Nagyon fontosnak tartják tehát a hadsereg depolitizálását. Kijelentik, hogy a bevonuló katonák beosztása alkalmasság, képzettség alapján történjen, és világnézeti-politikai szempontok ne játsszanak itt szerepet. Nagyon érdekes az egész beadványnak a története. Elterjedt ugyanis az a vád, hogy a beadványt kívülről, laktanyán kívülről vitték be és pusztán csak aláiratták a katonákkal -, tehát valamilyen idegen politikai célt szolgálna. Mint azt Pászthy Zsolt(?) őrvezető, az egyik aláíró elmondta: ez nem igaz, ők maguk dolgoztak ezen, és már júniusban összeültek, hogy megalkossák ezt a javaslatot. De sajnos elcsúsztak az időben, így csak július 12-ikén tudták nyilvánosságra hozni. A javaslatot 46-an írták alá, de az aláírásra mindössze két napot hagytak -, azért hogy a politikai tisztek ne akadályozhassák azt meg. Feltevése szerint legalább 150-en vagy 200-an is aláírták volna ezt az 500 fős laktanyából. Nagyon érdekes volt a tisztek reagálása. Rögtön megjelent az elhárító tiszt, akit a központból küldtek le - és aki egyébként a Münnich Ferenc Társaságnak a tagja - és a helyi politikai tiszt is súlyos következményeket helyezett kilátásba. A katonák július végén több napig bizonytalanságban voltak, hiszen nemcsak 30 nap fogdával fenyegették meg őket, hanem a katonai ügyészséggel is, amely bizonytalan, hogy hogyan döntött volna. Elképzelhető volt az is, hogy akár többéves börtönbüntetést fognak ezért kapni. Végül a Magyar Nemzetben közzétett állásfoglalás-részlet után a közvélemény - legalább részben - tájékozódni tudott a javaslat tartalmáról, és megkapták azt a politikai pártok is. Így a honvédelmi miniszter számára kockázatossá vált ebből a dologból valamilyen nagy ügyet csinálni, és végül is nem a katonai ügyészség várt a fiatal honvédekre, hanem augusztusban nyugodtan leszerelhettek. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Fidesz-interjú a hadseregről - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Hozzátenném azonban, hogy az aláíróknak mintegy fele szerelt még csak le, a másik fele még katonai szolgálatát tölti: várhatóan februárban, illetve jövő augusztusban szerelhetnek majd le. - Figyelemmel lehet kísérni ezeknek a katonaságnál bentmaradt személyeknek a sorsát? - A javaslatra a független szervezetek közül egyedül a Fidesz reagált. Írtunk egy levelet Pászthy Zsolt őrvezetőnek, aki ezt az egészet előkészítette, és azt kértük tőle, hogy rendszeresen informáljon minket arról, hogy mi a helyzet a laktanyában. Természetesen a mai elavult szolgálati szabályzat megtiltja azt, hogy külső politikai szervezetek akár csak egy politikai foglalkozást is tartsanak a laktanyában -, így nagyon nehéz a helyzetünk abban a tekintetben, hogy figyelemmel kísérhessük a sorsukat. Pászthy Zsolt őrvezető egyébként leszerelt, és tájékoztatta a Fidesz választmányát a kialakult helyzetről, és reméljük hogy ezek után - miután a honvédelmi miniszter úgy döntött, hogy nem bünteti meg a katonákat, hanem ezt a javaslatot közérdekű bejelentésként fogja fel -, nos ezek után reméljük, hogy nem esik bántódásuk. A Fidesz mindenesetre megpróbálja nyomon követni a kérdést. - Említette, hogy az I/6-os bizottságban van jelen a tárgyalásoknál. A megtörtént események óta volt ülés, és ezen az ülésen Ön szóba hozta ezt? - Igen, felvetődött az ülésen a ceglédi katonák esete. Mégpedig úgy vetődött fel, hogy az MSZMP képviselője nekünk szegezte a kérdést: vajon ki az, aki becsempészte ezt az okiratot a laktanyába -, mert hiszen ez lehetetlen, hogy ezt a kiskatonák maguk találták volna ki. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Fidesz-interjú a hadseregről - 3. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Erre a felvetésre az Ellenzéki Kerekasztal nevében Kőszeg Ferenc válaszolt, és azt mondta, hogy fel kell függeszteni az elavult szolgálati szabályzatot az átmenet, a politikai átmenet idejére, és nem lehet megengedni azt, hogy a szükségszerű korlátozásokon túl a sorkatonákat állampolgári, emberi jogaikban korlátozzák. Egyúttal azt is mondtuk, hogy az I/6-os bizottságnak az a feladata, hogy a hadsereg demokratizálását elősegítse, és ennek érdekében dolgozunk azokon a szabályokon, amelyek ezt lehetővé teszik. Tehát nem szeretnénk azt, hogy az MSZMP egyes aktuál-politikai témák felvetésével elterelje a figyelmet arról, amiről valójában tárgyalunk. Tehát: hogy a magyar hadsereg belföldön, magyar állampolgárok ellen ne lehessen bevethető, hogy külföldi csapatokat csak az országgyűlés kétharmados többségével lehessen behívni. Továbbá, hogy egyáltalán a hadsereg belső élete nem az MSZMP irányítása alatt kell hogy álljon, hanem függetlenül, a haza védelmének az érdekében. Tehát egy depolitizált hadsereget szeretnénk. - Az MSZMP részéről nem tudom hogy ki vesz részt ezen a tárgyaláson. De amikor Önök ezt felvetették: belátta, hogy ez helyes a katonák részéről, és így kellene? - Ehhez a válaszunkhoz ő nem fűzött kommentárt, úgyhogy ennyiben maradt a dolog. - Tehát feltételezhető, hogy a honvédelmi miniszternek a rekciója is inkább azért volt pozitív - hogy nem bünteti meg a katonákat - mert érezte a közvélemény nyomását? - Igen, és érzékeltettük azt, hogy ha ennek valamilyen következménye lesz, akkor mi a ceglédi katonák állásfoglalásával azonosulva, ezt az eddiginél is nagyobb mértékben a közvélemény elé fogjuk tárni. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Fidesz-interjú a hadseregről - 4. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Nem vagyunk elégedettek ugyanis azzal, ahogy a Magyar Nemzet ezt a közvélemény elé vitte, ugyanis a javaslatnak csak egyes kiragadott részeit közölte - és elég elferdítve az eredeti jelentését. Ezért a Fidesz úgy döntött, hogy a javaslat teljes szövegét, mind a tíz oldalt, a saját kiadványában, a Fidesz-Pressben nyilvánosságra fogja hozni. S ez már a héten olvasható lesz. - Ezeken a tárgyalásokon - mert itt az összefüggés a hadsereg és az MSZMP között, amit úgyis tud mindenki, a napnál világosabb - nem merül fel, az amit a miniszterelnök is, vagy Pozsgay Imre államminiszter többször mondott: hogy a pártot el kell választani az államtól -, hogy akkor ez hogy néz ki a gyakorlatban? - Természetesen. Mi többször felvetettük azt, hogy a hadsereg helyzetéről nyújtson az MSZMP delegációja információkat. Konkrétan feltettük azt a kérdést, hogy ki ma a hadsereg paracsnoka? A miniszterelnök? - vagy a honvédelmi miniszter? -, vagy pedig a "fehér házból" irányították? Ez persze kényes kérdés volt. És előterjesztettünk egy olyan javaslatot, hogy a törvény szabályozza ezt. Úgy mondja ezt ki, hogy a miniszterelnök legyen a felelős a hadsereg irányításáért - a honvédelmi miniszterrel együtt. Ezt az államiság - és a párt-államiság megszüntetése, és a párt és az állam elválasztása érdekében tettük - ezt a javaslatot. Ez még további tárgyalások alatt van, tehát határozat, megegyezés, kompromisszum nem született. A Fidesz, azt hiszem hogy nemcsak választási propagandából mondja azt, hogy odafigyel a kiskatonákra, hanem ezt tényleg komolyan veszi. A Fidesz programjából következik, hogy a saját korosztályunkkal kiemelkedően foglalkozunk -, így hát bármelyik tagunk bármikor behívható a hadseregbe. Így ezért nekünk húsbavógóan érdekünk ezzel foglalkozni, és ezt figyelemmel kísérni. - Köszönöm a beszélgetést. +++
1989. szeptember 3., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|