|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
|
Riport a vasfüggöny lebontásáról
|
München, 1989. augusztus 14. (SZER, Forgószínpad) - Cseke Lászlónak adjuk át a szót: - Az elmúlt héten Budapesten tartózkodtam. Csütörtökön a Belügyminisztérium sajtóosztályához fordultam azzal a kéréssel, hogy interjút készíthessek az úgynevezett műszaki zár felszámolásáról. - Ennek semmi akadálya - mondotta Horváth János sajtószóvivő, és megadta a Határőrség budapesti parancsnokságának a telefonszámát. A megadott számon Mádai Sándor ezredes jelentkezett, aki készségesen a zalaegerszegi laktanyát ajánlotta a látogatás céljául, közölve: pénteken délelőtt fél tizenegy és tizenegy óra között Szabó Sándor határőr alezredes fogad bennünket - mármint a Szabad Európa Rádió amerikai alelnökét, Russel Powert és jómagamat. Budapesti taxival a Balaton felőli, 7-es számú úton értünk a zalaegerszegi határőr laktanyához, ahol láttunkra tisztelgő katona kérdezte harsányan: a Szabad Európa Rádió? És a Szabad Európa Rádió bebocsátást kapott a laktanya szemrevaló udvarába, a takaros folyosókon keresztül az alezredes irodájába. A felkínált kávé mellett vendéglátónk azt ajánlotta, hogy ne a szobában, hanem kint a helyszínen, a műszaki zár tövében készítsek interjút. A szívélyes légkörben folytatott beszélgetés során megtudtuk, hogy a betonoszlopokról legönyölített drótsövény darabkáiból "szabadság rózsái" elnevezéssel szuvenír, azaz emléktárgy készül, amit egy vállalat hoz majd fordalomba. Szóba hoztam a keletnémet állampolgárok szökési kísérleteit. Szabó Sándor alezredes higgadt válasza szerint a problémát az NDK-nak kell megoldania. A rövid beszélgetés barátságos hangulatát Lenin falon függő képe sem zavarta. Majd elindultunk a határsáv, Körmend irányába. Nagy András százados személyében kaptunk kísérőt. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A vasfüggöny lebontása - 1. folyt.
|
A kiskatona vezette terepjárót követtük a taxival a kitünő betonúton, majd egy őrtorony tövében átszálltunk a terepjáróba. Korábbi esőtől áztatott hepehupás földúton érkeztünk oda, ahol a haldokló vasfüggöny tövében várt ránk Kulcsár Péter határőr őrnagy, a műszaki-védelmi részleg parancsnoka. Mikrofonnal a kezemben tőle kérdeztem: ebben a körzetben hány kilométernyi drótsövényt szedtek le? - Amióta itt dolgozunk - 1989. május 2-ika óta - több mint 30 kilométert szedtünk le itt, a mi területünkön. - Súlyban körülbelül mennyi? - Ez körülbelül olyan 30-40 vagonnyi anyag, drótban. - Hol tárolják ezt az iszonyatos drótmennyiséget? - A vasdrótot különböző alegységeknél kijelölt helyeken, a műanyagot pedig bent, központi bázison, tehát saját raktárunkban tároljuk. - Azok a kiskatonák, akik itt dolgoznak, ők kapnak valami prémiumot, hogy ezt a munkát végzik, hiszen nem ez volt az eredeti feladatuk? - Hát különösebb prémiumot nem kapnak. Ők szolgálati idejük alatt csinálják, illetve annyi kedvezményük van, hogy kéthetente eltávozást kapnak. - Most, amikor májusban beindult ez az egész folyamat, az ön véleménye szerint a kiskatonák örömmel láttak munkához, vagy pedig úgy fogták fel, hogy a fene egye meg, már megint valami nehéz dolgot, munkát kell végeznünk? - Azt sem mondhatom, hogy örömmel fogadták, meg a másik oldalát sem, ahogy mondani tetszett, mert őnekik egy feladat volt ez. Ők nem voltak itt állandóan, amikor ez működött, tehát ők váltották egymást, nekik különösebb kapcsulatuk ezzel a jelzőrendszerrel nem volt. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A vasfüggöny lebontása - 2. folyt.
|
- Hát én erről nem tudok, hogy a határőrség ilyennel foglalkozna. Más szervekről még hallottam, de a határőrségnél nem tudom, hogy ilyet csinálna. - De arról valószinűleg hallott, hogy nyugatról - Németországból, Amerikából - óriási az érdeklődés a drót iránt? - Igen. Arról természetesen hallottam. - Hogy állítólag ezeket a darabkákat "a szabadság rózsája" cimkével fogják majd árulni? Sietni kell, tundiillik Hongkongban már gyártják ezeket a drótokat, és olyan lesz, mint a Rubik-kocka. Hogy előbb lesznek ők a világpiacon, mint önök. - Hát az a kereskedőknek a dolga és nem miénk. - Gondolta volna egy évvel ezelőtt, hogy itt meg fogják bontani a műszaki zárat? - Szó volt róla, mert elavult alapvetően és már elég sokba került a fenntartása, de hogy ilyen hamar, arra nem gondoltam. - És arra gondolt valaha, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársa itt, a drót közvetlen közelében csinál majd önnel interjút? - Én még nem gondoltam erre. - Megtörténik - minthogy megtörtént, ugye számadatok vannak -, hogy nagyon sok keletnémet NDK-s állampolgár próbál itt átjutni Ausztriába és onnan természetesen Nyugat-Németországba. Kik azok, akik őket próbálják feltartóztatni, vagy kik azok, akik mondjuk elfogják? - Hát ezt a feladatot konkrétan a határőrizettel foglalkozó személyek hajtják végre. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A vasfüggöny lebontása - 3. folyt.
|
- Véleménye szerint - most már mint a magánember véleménye szerint - az, hogy itt a keletnémetek próbálkoznak átjutni, ez nem gondolja, hogy tehertétel Magyarország számára, politikai tehertétel? - Politikai is és gazdaság is véleményem szerint. - Gazdasági miért? - Hát mert sok feladatot ró a katonákra, meg hát azért nem jó az, ha valaki nem a meghatározott helyen lépi át az államhatárt. - Az NDK-s állampolgárok ügyével kapcsolatban ugyancsak ott, a helyszínen kísérőnk a határőrség úgynevezett nevelésügyi apparátusában dolgozó Nagy András százados nyilatkozott: - Elterjedt az a hír többek között itt, a tömegtájékoztatási eszközökön is keresztül, hogy a határőrség valamilyen jelet, vagy pecsétet tesz az NDK állampolgároknak az útiokmányába. Ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást tudom adni: három alapesetet kell megkülönböztetnünk itt a határsértési kísérlettel kapcsolatban. Jelenleg érvényben lévő jogszabályok és törvények a határsértési kísérletet is büntetni rendelik, mint bűncselekményt kezelik. Tudomásom van arról, hogy ennek a jogszabálynak a módosítása folyamatban van, és valószínűleg a jövő év elején lép életbe egy olyan jogszabály, amely kivonja a határsértési kísérletet a bűncselekmények kategóriájából és szabálysértési kategóriává minősíti. Most a következő eljárások vannak: első esetben, amikor előfordul ilyen határsértési kísérlet, akkor az NDK-s - illetve más is, függetlenül az állampolgárságtól - figyelmeztetésben, illetve kioktatásban részesülnek. Mármint az elkövető személyek. Tehát velük szemben semmiféle szankció alkalmazásra nem kerül, útlevelükbe semmiféle pecsét nem kerül. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A vasfüggöny lebontása - 4. folyt.
|
Amennyiben több alkalommal - tehát másodszor, harmadszor, vagy netalán kilencedszer - próbálkoznak határsértési kísérlettel, akkor az ügyüket a rendőrség illetékes szerveinek adjuk át, és tulajdonképpen a rendőrség igazgatásrendészete az, amely nem az útiokmányba, hanem az NDK állampolgároknak egy ilyen beutazólap van az igazolványukhoz, arra tesznek egy pecsétet. Ez a második eset. A harmadik eset pedig: amikor a határsértési kísérlet más bűncselekményekkel is párosul. Milyen bűncselekmények lehetnek? Többek között itt deviza-szabálysértésre, illetőleg deviza-bűncselekményre gondolok, amikor illegálisan kerül az országba jelentősebb mennyiségű külföldi valuta, vagy ha más erőszakos cselekményeket követnek el. Például a járőrt megtámadják. Ilyen esetben a rendőrség illetékes szervei folytatják le az eljárást és ebben az esetben kerülhet sor többek között a pecsét mellett olyan intézkedésekre is, hogy például felszólítják a külföldi állampolgárt, hogy bizonyos időn belül hagyja el az ország területét, illetve kiutasítják Magyarország területéről. - Megtörténik az, hogy magyar állampolgár akad fenn itt a határon? Tehát aki mondjuk valamilyen célból, okból a világúlevéllel való lehetőség ellenére így, feketén próbál átjutni Ausztriába? - Igen. Ez jellemzőbb volt a korábbi időszakban. Ebben az évben - tehát az 1989-es évben - én személy szerint nem emlékszem olyan esetre, hogy itt a szakaszunkon magyar állampolgár kísérelte volna meg a határsértést. - Megkérdezemhetem az őrnagy úrtól is, hogy magyar állampolgár próbált-e az elmúlt hetekben, hónapokban átjutni itt feketén Ausztriába? - Itt a mi területünkön nincs tudomásom róla, hogy akart volna magyar állampolgár átmenni. (folyt.)
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A vasfüggöny lebontása - 5. folyt.
|
- Hát egyelőre ilyenről nem tudunk. Itt dolgozunk a határon, mi nem találkoztunk még ilyen személyekkel. - Eddig a helyszíni interjú. Aknákkal kapcsolatos kérdésre nem kaptam választ. A helyszínen dolgozó kiskatonákkal nem beszélhettem, viszont fényképezhettünk és valamennyien - a Szabad Európa Rádió amerikai alelnöke, a budapesti taxisofőr és jómagam is - vághattuk, ritkíthattuk a nyugatnémet eredetű rozsamentes drótsövényt, amelyből darabkákat karikába fonva hoztunk magunkkal. Úgy festenek, mint a töviskoszorúk. - Cseke László beszélt. +++
1989. augusztus 14., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|