![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nemzetközi sajtótájékoztató a Központi Bizottság üléséről (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. szeptember 13., szerda - Az MSZMP Központi Bizottságának másfél napos ülését követően nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a KB székházában. Major László szóvivő elöljáróban elmondta, hogy élénk vita kisérte a testület munkáját: 49-en fűztek észrevételt a napirenden szereplő témákhoz. A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról kialakított álláspont szerint a társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a legfontosabb törvényjavaslatokban mielőbb megegyezésre kell jutni. Az októberi kongresszus dokumentumairól a testület úgy vélekedett, hogy azokat ki kell egészíteni a tagsági véleményekkel, javaslatokkal.
A magyar gazdaság helyzete, a gazdaságfejlesztési politika több mint egy évtizedes gyakorlata világossá tette, hogy ezen a területen új stratégia kialakítására van szükség - szögezte le Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára a gazdaságpolitikai témájú dokumentumok vitájáról adott tájékoztatójában. Elmondta, hogy ezek elgondolásokat taratalmaznak arra vonatkozóan: KGST-kapcsolatainkban, az EGK-hoz, az EFTA-hoz való viszony kialakításában, amerikai, távolkeleti relációban milyen gazdaságpolitika követése célszerű, s ha a világgazdaság haladó folyamataiba kivánunk a jövőben bekapcsolódni, a gazdaságon belül milyen lépésekre van szükség a tervezés, az irányítás, az oktatás, a képzés, a belső gazdasági intézményrendszer átalakításában. E kérdésekben a testület úgy határozott, hogy elképzeléseit megküldi a kongresszus küldötteinek, s a fórum alakítja ki a végleges álláspontot. A KB megvitatta az 1989-es év tapasztalatait, s megismerkedett az 199O-92-es esztendőkre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésekkel. Iványi Pál utalt arra, hogy a kormányzati szervekben hosszabb idő óta folyik a tervező munka, s a tervek körvonalai kialakulóban vannak. A jelenlegi helyzetben azonban nem lehet erre vonatkozóan érdemi gazdaságpolitikai döntést hozni. Napirenden van az új magyar-szovjet együttműködési forma kialakítása, s várhatóan a hónap végén ölt végleges formát; az IMF-fel folytatott szakértői megbeszélések eredményének függvénye, hogy milyen megállapodást lehet kötni a közeljövőre. Az eddigi szakmai vitákon kialakult vélemény szerint erőteljes teljesítménykényszert tartalmazó, s szociális biztosítékot garantáló gazdaságpolitikai vonalvezetésre van szükség. (folyt.köv.)
1989. szeptember 13., szerda 19:55
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nemzetközi sajtótájékoztató a Központi Bizottság üléséről (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A testület úgy határozott, hogy tájékoztatja a kongresszust a tapasztalatokról, a gazdaságpolitikai elképzelésekről, s várhatóan novemberre kialakítják az MSZMP gazdaságpolitikai stratégiáját. Kovács Jenő, a KB szervezeti kérdésekben illetékes titkára közölte, hogy a testület megvitatta az új alapszabályt, amelyről majd a kongresszus dönt. Utalt arra, hogy a testület tagjai megismerkedtek a reformkörök országos tanácskozásán készített alapszabálytervezettel is, és ezt ugyancsak eljuttatják a küldöttekhez. A továbbiakban elmondta, hogy a dokumentum új módon fogalmazza meg egy modern politikai párt működési elveit, lényeges változtatásokat irányoz elő a párttagság egyéni és kollektív jogait illetően. A változások között említette a különböző szintű vezető testületek megválasztásának módját, azok egymáshoz való viszonyát. Az alapszabály céljáról úgy nyilatkozott, hogy egy többpártrendszerben működő, annak feltételeihez alkalmazkodni képes pártnak a belső működési rendjét kívánja kialakítani. A kongresszus ügyrendjéről és a választási szabályzatról a küldöttek döntenek. Ami a kongresszusi választásokkal kapcsolatos új eljárási szabályokat illeti, mind a jelölés, mind a választás módjára javaslatot tesz a KB. Eszerint valamennyi posztra jelöltnek kell tekinteni azt, aki a küldöttek 25 százalékának a támogatását megszerezte. Az új párttestületek, az új elnökség megválasztásánál listás szavazást javasol a testület. Az újságírók első kérdése nem a szorosan vett napirenddel összefüggésben, hanem az NSZK-ba távozott NDK állampolgárokkal kapcsolatban hangzott el. A válasz így hangzott: a KB tájékoztatót hallgatott meg a menekültkérdésről, annak megoldásáról. Ezt a testület jóváhagyólag tudomásul vette. Az eddigi ismeretek szerint az NDK részéről semmilyen, a gazdasági kapcsolatokat érintő lépésre nem került sor. A további kérdésekre adott válaszokból kitünt: eddig 22 KB-tagot választottak meg kongresszusi küldöttnek, de várhatóan - többek között a budapesti pártértekezleten - további testületi tagok is mandátumot kapnak. Az is elhangzott, hogy az alapszabály-tervezetet nem az apparátus készítette, a bizottság munkájában nem függetlenített MSZMP-tagok, továbbá a reformkörök képviselői vettek részt. A két alapszabály-tervezet között egyébként szellemiségét, elveit és szervezeti megoldásait illetően nincs eltérés. A meglévő, elsősorban hangsúlybeli különbségek áthidalhatók. Ilyen például, hogy a reformköri tervezet szerint a párt vezető testületeiben, illetve a törvényhozásban és a végrehajtó hatalomban viselt tisztségek összeférhetetlenek. (folyt.köv.)
1989. szeptember 13., szerda 20:04
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nemzetközi sajtótájékoztató a Központi Bizottság üléséről (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Felhívták a figyelmet arra, hogy ez kizárná számos olyan politikus jelölését, akik a magyarországi változásokért sokat tettek, s tesznek ma is. Ez politikailag nem tünik célszerűnek. A háromoldalú tárgyalásokra vonatkozó kérdés kapcsán elmondták, hogy a KB jóváhagyólag tudomásul vette a tárgyalócsoport tevékenységét, s azt az álláspontot, amit Pozsgay Imre képviselt. A köztársasági elnöki funkcióval kapcsolatban a delegáció nem kapott új tartalmú megbízatást. Egy további kérdésre válaszolva bejelentették, hogy a jövőben nem lesz Központi Bizottság, helyette a kongresszus után kialakítandó választmány irányítja a pártmozgalmat. A választmány kizárólag a tagság által delegált tagokból, az MSZMP tagozatainak, munkaközösségeinek képviselőiből, valamint a parlamenti frakció meghatározott létszámú csoportjából áll majd. A választások módjáról is a kongresszus dönt. A Politikai Intéző Bizottság két tagjának - Ormos Máriának és Barabás Jánosnak - berlini, illetve moszkvai látogatásával összefüggésben elmondták, hogy a politikusok egy korábbi döntés értelmében a kongresszusi előkészületekről tájékoztatják a testvérpártokat. Egy gazdasági természetű kérdés nyomán hangzott el az a megállapítás, hogy Bush elnök látogatása óta nagyobb lehetőség nyílik a magyar-amerikai kapcsolatok szélesítésére. Amennyiben az amerikai vállalatok megkapják a beruházási garanciákat saját országukban, nagyobb biztonsággal jönnek a magyar piacra. Az oktatás, a képzés, a menedzserképzés területén bekövetkezett előrelépések segítik a két ország vállalatai közötti kontaktusokat. Végül az MSZMP-nek a demilitarizált övezetre vonatkozó kezdeményezésével összefüggésben a szóvivő megerősítette: a bejelentésnek kedvező a nemzetközi visszhangja. (MTI)
1989. szeptember 13., szerda 20:10
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|