Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 09.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Fidesz 12 pontja március 15-ére

"1. Pártoktól független, szabad sajtót 2. Hatékony, szakértő államszervezetet 3. Állandó, hivatásos Országgyűlést 4. Törvényes jogokat, határokon innen és túl, a kisebbségeknek 5. Önálló magyar Honvédséget 6. Arányos közteherviselést 7. Kolhozok helyett tulajdonost a földeknek 8. Független ügyészséget, bíróságot, pártatlan igazságszolgáltatást 9. Független, de ellenőrzött Nemzeti Bankot 10. Egységes Európát, semleges Magyarországot, a szovjet csapatokat azonnal vonják ki tőlünk 11. Teljes jóvátételt az egykori hadi- és politikai foglyoknak, kényszermunkásoknak 12. Jelképes határokat Európában "
SZER, Magyar híradó:

Magyar secus

"Most pedig egy Lemberger Gyula nevű, nagykárolyi illetőségű Securitate ügynök budapesti önfeladását követően a román külügyminisztérium hasonlóképpen reagált. Annak a körülménynek - nevezetesen, hogy Lemberger bevallotta a Magyarország ellenes terveket, konkrétumokat, neveket említett, és - nem mellékes - bizonyosságot szolgáltatott arról, hogy a román titkosrendőrség ma is hasonlóképpen működik, mint december előtt. Nos most mindezekben Bukarest barátságtalan gesztust lát, s ha nem tévedek, természetesen beavatkozást Románia, mi több: talán a Securitate belügyeibe. "

Lengyel vezetők - Párizs (1. rész)

Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. március 9. péntek (MTI-tud) - Francois Mitterrand francia elnök a német egyesítés megvalósítása előfeltételének tekinti azt, hogy nemzetközi jogi érvényű szerződésben rögzítsék a lengyel-német határt az Odera és Neisse folyók vonalán. Ezt a szerződést még az egyesítés megvalósulása előtt kell megkötni, s azt a négy győztes hatalomnak kell garantálnia. Az elnök határozottan leszögezte: Franciaország Lengyelországgal együtt ezt a határt sérthetetlennek és megváltoztathatatlannak tekinti.


A francia elnök ezt az álláspontját a pénteki francia-lengyel
csúcstalálkozót lezáró sajtóértekezletén fejtette ki. Mitterrand,
Michel Rocard miniszterelnök és Roland Dumas külügyminiszter
részvételével több mint ötórás megbeszélést folytatott Wojciech
Jaruzelski lengyel köztársasági elnökkel, illetve Tadeusz Mazowiecki
miniszterelnökkel, akikkel együtt Krzysztof Skubiszewski
külügyminiszter is részt vett a munkában. A záró sajtókonferencián a
két államfő egyaránt nagy jelentőségűnek és fontosnak nevezte a
megbeszélést, hangsúlyozva, hogy azon a német egyesítés és a határok
kérdésében teljes volt az egyetértés.

    A határokra vonatkozó szerződés megkötésének módjáról Mazowiecki
fejtette ki véleményét. Eszerint elsőnek az NDK-val kell megkötni a
békeszerződést, röviddel a most esedékes választások után. Ezt a
szerződést mindkét német állam kormányának és parlamentjének
parafálnia kell, majd az egyesítés után az egységes német állam
parlamentje ratifikálná azt. Mitterrand kijelentette: ennek
megfelelően Franciaország egyetért azzal a lengyel igénnyel, hogy a
német egyesítés megvalósítását előkészítő ,,4 plusz 2,,
tárgyalásokba az őt érintő kérdésekbe Lengyelországot is kapcsolják
be, hangsúlyozva, hogy a békeszerződés megkötése a németek és a
lengyelek ügye, azt a négyeknek kell azután biztosítaniok.

    A francia elnök előrelépésnek minősítette ugyan a Bundestag
által a határkérdésben csütörtökön elfogadott állásfoglalást, de nem
tekintette azt elegendőnek. Mint elmondta, erről előzetes
telefonbeszélgetést folytatott Kohl kancellárral, s újabb
telefontanácskozásukat néhány napon belül megtartják. Mitterrand
aláhúzta: Franciaország barátjának és szövetségesének tekinti az
NSZK-t, amellyel számos nagy horderejű megállapodása van, s
együttesen tagjai az EGK-nak. Kijelentette, bízik benne, hogy a
francia-német barátság megerősödve kerül ki a jelenlegi helyzetből.
(folyt.)



1990. március 9., péntek 20:48


Vissza »


Lengyel vezetők - Párizs (2. rész)


Wojciech Jaruzelski aláhúzta: a német-lengyel határ kérdése nem
lehet alku tárgya, nemcsak azért, mert ez Lengyelország jogos
igénye, hanem azért is, mert olyan kérdés, amely közvetlenül érinti
az európai békét és stabilitást. A lengyel államfő aláhúzta: Európa
közepén a két legnagyobb lélekszámú állam Németország és
Lengyelország. Megbékélésük nélkül nem lehet Európa egységét
megteremteni, ennek viszont előfeltétele a határkérdés egyértelmű
lezárása.

    Jaruzelski nem adott közvetlen választ arra a kérdésre, mi a
lengyel álláspont a jövendő egységes Németország NATO-tagságát
illetően. Ehelyett azt fejtette ki, hogy a német egységnek az
európai egység keretében kell megvalósulnia, s ez új biztonsági
stratégiát igényel, amelyben a katonai szövetségek, csoportosulások
szerepe módosulhat. Ugyanakkor aláhúzta, hogy a kérdés nem közömbös
Lengyelország számára, s az eljövendő német egység kihathat az egész
közép- és kelet-európai térség fejlődésére, a politika, a stratégia,
a katonai viszonyok terén új helyzetet teremt. Meg kell találni a új
szervezeti formák között tudják garantálni. Olyan intézkedesekre van
szükség, amelyek csökkentik a katonai erőt, biztosítják, hogy az
csupán védelmi célokat szolgáljon - hangoztatta a lengyel elnök.

    Mitterrand és Mazowiecki elmondotta: bár a pénteki találkozó
alapvetően a német egység kérdésével foglalkozott, azon szó volt
Mitterrand-nak az európai konföderáció megteremtésére, illetve
Mazowieckinek az európai koordinációra vonatkozó terveiről. Mindkét
részről úgy látják, hogy meg kell találni a módot a demokratikus
átalakulás útjára lépett országok és a többi európai állam újtípusú
együttműködéséhez, a megfelelő keretek kialakításához, az új európai
egyensúly megteremtéséhez.

    A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú együttműködés
fejlesztéséről is. A két ország között rendszeressé teszik a
külügyminiszteri találkozót a nemzetközi kérdések - jelenleg a német
egységgel kapcsolatos témák - és az európai együttműködés
kérdéseinek megtárgyalására, a szakminiszterek között pedig az
együttműködés gyakorlati kérdéseinek rendezésére.

    Az egynapos csúcstalálkozó után a lengyel vezetők pénteken este
elutaztak Párizsból. +++



1990. március 9., péntek 20:52


Vissza »


Javítás MTIK2021 számu /Lengyel vezetők - Párizs 2. rész/ címü anyagra:


A második bekezdés utolsó előtti mondata helyesen:

Meg kell találni a módot arra, hogy minden állam biztonságát
kiegyensúlyozott módon és új szervezeti formák között tudják
garantálni. +++



1990. március 9., péntek 21:23


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD