|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés szombati munkanapja (6. rész)
|
A délutáni szünet után a vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvény módosításához benyújtott javaslatokról, illetőleg a törvény módosításáról döntött a t. Ház. Mint Botos Katalin tárca nélküli miniszter vitaösszefoglalójában kifejtette: a módosító inditványok három kört érintettek. Az adó mértékével kapcsolatban, az adókedvezmények kiszélesítésére és az elszámolható költségek körének bővítésére nyújtottak be a képviselők különféle javaslatokat. Az adó csökkentésével kapcsolatos módosító javaslatok figyelembe vételére azért nincs mód - mondotta a miniszterasszony -, mert az a költségvetés bevételeit 1-2 milliárd forinttal csökkentené. Ráadásul nem a piac és a gazdasági körülmények, hanem a különféle adókedvezmények döntenének arról, hogy a vállalkozók mely gazdasági formát választják. A kedvezmények körének kiszélesítésére ugyancsak nincs lehetőség, azok figyelembe vétele 10 milliárd forint körüli összeggel csökkentené a költségvetés bevételeit - mondotta. Az elszámolható költségek sorának bővítése hasonló hátrányt okozna a költségvetésnek, és erre a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány nem lát lehetőséget.
A módosító javaslatok fölötti szavazás során a képviselők azok túlnyomó többségét elvetették. Elutasították a költségvetési bizottság és Kuncze Gábor (SZDSZ) javaslatát, miszerint az adó mértéke 3 millió forint adóalap után 30 százalék, a következő 3 millió forint után 50 százalék, ezt követően 40 százalék. Elfogadták viszont, hogy az adó mértéke egységesen az adóalap 40 százaléka legyen. Mint ismeretes ezidáig a 3 millió forintot meg nem haladó nyereség után 35 százaléknyi volt az adó mértéke. A kedvezmény azonban nem érte el célját, mert alacsony hatékonyságu, rosszul dolgozó gazdálkodók is részesültek a kedvezményben, és számos nagyvállalat e kedvező adószabályra tekintettel hozott létre - egyébként indokolatlanul - kisszervezetet.
Elfogadták a képviselők azt a módosító javaslatot, amely szerint a szakképzést nyújtó oktatási intézmény jövedelme adómentes. Egyetértettek a képviselők azzal a módosító javaslattal is, amely lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelemkockázati alapját költségként számolják el. Ezen túl adókedvezmény illeti meg a műemlék-helyreállítást beruházóként megvalósító adóalanyt is. Megszavazták a képviselők azt a módosító javaslatot is, amely szerint a kedvezményeket az adóalanyok már az 1990. évi eredmény megállapításánál élvezhetik. Nem fogadták el viszont a vállalkozók érdekeit képviselő Palotás János (MDF) és Fejes Attila (MDF) közös módosító javaslatát, amelyben azt indítványozzák, hogy a vállalkozók befektetése adómentes legyen. (folyt.köv.)
1990. december 22., szombat 18:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|