 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Felc.: Az MTI-Press megkérdezte szegényeket a Vöröskereszt?
|
Budapest, 1990. október 1., hétfő (MTI-PRESS)
Naponta hallunk sikeres akciókról: ingyenkonyhákat nyitnak,
önkéntesek hadának közreműködésével használt ruhákat gyűjtenek a
rászorulóknak. A hazai szegények ügyének egyik aktív felkarolója a
Magyar Vöröskereszt. - Miért fordult a szervezet a legelesettebb
emberek felé? - kérdeztük Simon Jánosnétól, a szociális szolgálat
vezetőjétől. - Segíteni a bajba jutottakon, ez a vöröskeresztes
munka lényege. S a segítség nem csupán a járványtól és természeti
katasztrófáktól szenvedőket illeti meg, hanem a szegényeket is. Ma
itthon a szegények támogatására van a legnagyobb szükség. Sajnos a
helyzet tragikus: 2 és fél millió ember, vagyis az ország
lakosságának egynegyede él ma Magyarországon a létminimum alatt
Már
régen nem az öregeket és a betegeket érinti csak a szegénység; olyan
kétkeresős családokat is maga alá gyűrt az infláció, ahol pedig a
férj is, a feleség is rendesen dolgozik. - Milyen támogatást tudnak
nyújtani a megélhetési gondokkal küszködőknek? - Különféle akciókkal
igyekszünk segíteni, elsősorban élelmiszer- és ruhasegélyekről van
szó. Ma ott tartunk, hogy a hozzánk fordulóknak enni tudunk adni. A
nyugatnémet hadseregben használatos, egynapi élelmet tartalmazó
egységcsomagból 13 tonnát küldtek hazai szegényeinknek. Ezenfelül 14
tonna margarin, 3,5 tonna száraztészta és 500 kilogramm tea is
érkezett a napokban az NSZK-ból. A Corso Cipőkereskedelmi Vállalat
pedig 80 ezer doboz olasz pacalkonzervet ajánlott fel a
rászorulóknak. Ezekből az adományokból természetesen a vidéken élők
is kapnak, hiszen az elszegényedés őket sem kíméli. Bővíteni
szeretnénk az ingyenkonyhák hálózatát. Ma már hat ilyen működik az
országban, a három fővárosin kívül Szegeden, Vácott és a Szabolcs
megyei kisfaluban, Györöcskén. Naponta összesen háromszáz ember
meleg ebédjéről gondoskodunk, de ennél többre lenne szükség. A
debreceni és a budapesti Homok utcai ingyenkonyha megnyitásának
előkészületei most folynak. A ruhaszállítmányokból is juttatunk
mindegyik megyei szervezetünknek. A szétosztást - a helyi igények és
sajátosságok ismeretében - ők végzik. (folyt.)
1990. október 2., kedd 13:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|