 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
A parlamenti pártok frakcióvezetőinek tanácskozása (1. rész)
|
1990. április 26., csütörtök - Az Országgyűlés alakuló
ülésének kereteiről, napirendjéről szóló megállapodást szombaton
írják alá a Parlamentben. Erről határoztak a parlamenti pártok
képviselőinek és a független képviselők megbízottjának részvételével
rendezett csütörtöki megbeszélésen.
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a tanácskozás
kezdetén emlékeztette a résztvevőket a pártok szakértőinek eddigi
megállapodásaira, majd figyelmükbe ajánlotta, hogy illendő lenne az
alakuló ülésre meghívni az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének
elnökét is. A felvetéssel mindenki egyetértett. Szűrös Mátyás szólt
arról, hogy az első napon, május 2-án a parlamenti pártok közös
kezdeményezésére az Országgyűlés várhatóan törvényben mondja ki:
1956 októberében forradalom és szabadságharc volt Magyarországon. Az
erről szóló tervezetet a frissen megválasztott házelnök terjeszti
elő. Az Országgyűlés 10 állandó és 5 különbizottságát a második
napon választják meg.
A tanácskozás résztvevőinek sikerült megegyezniük abban, hogy az
állandó bizottságok élére - a pártok erősorrendjének megfelelően -
az MDF négy, az SZDSZ két jelöltet állíthat, a többi párt egy-egy
elnököt adhat az állandó bizottságok vezetői posztjára. Az aláírásra
váró tervezet szerint az Alkotmányügyi, a Törvényelőkészítő és az
Igazságügyi Bizottságot MDF-es, az Önkormányzati, Közigazgatási,
Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottságot SZDSZ-es, a külügyit MSZP-s,
a honvédelmit FKgP-s, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságot
SZDSZ-es, a gazdaságit MDF-es, a szociális és egészségügyit MDF-es,
a Környezetvédelmi Bizottságot a KDNP-s, a Kulturális, Oktatási,
Tudományos, Sport, Televízió- és Sajtó Felügyeleti Bizottságot
MDF-es, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságot pedig
Fidesz-es képviselő vezeti.
A résztvevők többszöri kompromisszum után egyezséget kötöttek a
bizottsági létszámot illetően is. Az eredetileg 23-23 tagúra
tervezett bizottságok némelyike bővül: a két kis párt - a Fidesz és
a Kereszténydemokrata Néppárt - a Honvédelmi, a Külügyi és a
Környezetvédelmi Bizottságba két-két tagot delegálhat. A független
képviselők elfogadták azt a korábbi indítványt, hogy az általuk
kiválasztott négy állandó bizottságban teljes joggal
képviseltethessék magukat. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 15:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|