|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Szakértői szinten folytatódtak az országgyűlési előkészületek
(2. rész)
|
A szakértők végül is megegyeztek abban, hogy az elnöki pulpitustól jobbról kezdődően a következő lesz az ,,ültetési rend,,: KDNP-MDF-FKgP-SZDSZ-Fidesz-MSZP-független képviselők, illetve a jövőben megválasztandó nemzetiségi, etnikai kisebbségek képviselői.
A pártok szakértői ezt követően döntöttek arról, hogy az Országgyűlés alakuló ülése az elnök mellett három alelnököt és hat jegyzőt válasszon. A parlament elnökét a legerősebb párt adja, s konszenzus jött létre az alelnök-állítás sorrendjét illetően is: a tisztségeket többségi elv alapján, a pártok erősorrendje döntse el. Az MDF, az FKgP és a KDNP javasolta azt is, hogy az erősorrendtől a pártok megegyezéssel eltérhessenek más pártok pozíciójának érintése nélkül, ezt a megoldást azonban az SZDSZ képviselője kategorikusan elutasította, a Fidesz megbízottja pedig azt javasolta, hogy a pártvezetők csütörtöki tanácskozásukon vitassák meg ezt a kérdést. A hat jegyzőt illetően csaknem egyetértés alakult ki abban, hogy a paritás elve alapján minden párt állítson egy jelöltet, a Fidesz képviselője azonban ragaszkodott a korábbi tanácskozáson elfogadott megállapodáshoz: az akkor még négy jegyzőben gondolkodó pártok képviselői két helyet juttattak volna a Fidesznek.
Az Országgyűlés állandó bizottságainak felállításában, számuk meghatározásában nem született megállapodás. Annyi bizonyos csupán, hogy a Házszabály szerint kötelező felállítani a törvényelőkészítéssel, a költségvetéssel, a honvédelemmel, illetve a mentelmi és az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságot. Az SZDSZ képviselője célszerűnek tartotta, hogy a belbiztonsági kérdésekkel foglalkozó, illetve a Házszabályokat előkészítő bizottságot szintén hozzák létre az alakuló ülés első napján. A konzultáció résztvevői úgy döntöttek, hogy e kérdésről, illetve a bizottságok létszámának felső határáról április 26-án ismét tanácskoznak. Az MDF 10 állandó bizottságot képzel el, az SZDSZ hat bizottság létrehozásában gondolkodik. Április 26-án részletekbe menően foglalkoznak majd a képviselők tiszteletdíjának, költségtérítésének és kedvezményeinek ideiglenes szabályozásával is. A résztvevők kifejezték reményüket, hogy e kérdésben az alkotmányerejű törvény egy hónapon belül, de legkésőbb május végéig megszületik. (MTI)
1990. április 18., szerda 21:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|