 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar-csehszlovák-lengyel csúcstalálkozó 1
|
Láng Judit és Garajszki István, az MTI tudósítói jelentik:
Pozsony, 1990. április 9. hétfő (MTI-tud.) Magyarország,
Lengyelország és Csehszlovákia állam- és kormányfőinek, valamint
külügyminisztereinek részvételével hétfőn délelőtt a pozsonyi várban
magyar-lengyel-csehszlovák hármas csúcstalálkozó kezdődött, amelyre
megfigyelői státussal meghívást kapott Ausztria, Jugoszlávia és
Olaszország külügyminisztere.
A csúcstalálkozón a Magyarországot Szűrös Mátyás ideiglenes
köztársasági elnök, Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula
külügyminiszter képviselte. A tárgyalóasztal mellett foglaltak
helyet a három ország politikai közvéleményének más neves
személyiségei is. Magyarországról Kiss Gy. Csaba, Kulin Ferenc,
Kőszeg Ferenc, Pozsgay Imre, Bod Péter Ákos és Jakab Róbertné
érkezett Pozsonyba.
A Václav Havel köztársasági elnök javaslata nyomán összehívott
csúcstalálkozón való magyar részvétel eleinte bizonytalan volt,
egyrészt a választások miatt, de a napirenden szereplő témakörök
fontosságának, súlyának eltérő megítélése miatt is. A tanácskozás
teljes körű megtartását szorgalmazó Gianni De Michelis olasz
külügyminiszternek Horn Gyula külügyminiszter mindezt úgy fogalmazta
meg, hogy ,,a pozsonyi csúcstalálkozónak csak akkor van értelme, ha
azon a térség valós problémái, köztük a nemzetiségi magyarok
helyzete is terítékre kerül,,.
Alapos megfontolás után végül az a döntés született, hogy
Magyarország - bár a választások eredményeként alaposan módosul a
magyar politikai vezetőség összetétele - képviselteti magát a
regionális tanácskozáson. A döntést mindenekelőtt az motiválta, hogy
Magyarország nem kívánt az együttműködés kerékkötőjévé válni.
Ugyanakkor a nemzetiségi kérdés súlyának megfelelő kezelése is
biztosítottnak látszik a tanácskozáson. (folyt.)
1990. április 9., hétfő 11:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|