 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Alapítvány a magyar-román megbékélésért
|
1990. április 4. - A magyar és a román nép megértését
elősegítő, március 19-én és 20-án Budapesten tartott értelmiségi
találkozó több magyar résztvevője egyeztette álláspontját szerdán a
magyar külügyminisztériumban az "Alapítvány a magyar-román
megbékélésért" alapító iratával kapcsolatosan. Romániából csak egy
meghívott jött el: Lányi Szabolcs, a Független Magyar Párt elnöke. A
többiek a román belpolitikai életben való aktív részvételük miatt
nem tudtak részt venni a tárgyaláson, ahol az eredeti tervek szerint
az alapító irat aláírására is sor került volna.
Az Alapítvány - amelynek induló tőkéje a magyar kormány által
adományozott 15 millió forint - célul tűzi a két nép közti párbeszéd
intézményesítését, egymás megismerésének elősegítését. Közös
könyvkiadói tevékenységet irányoz elő, valamint egy-egy - magyar
illetve román nyelvű, azonos tartalmú - újság kiadását és mind a két
országban való terjesztését. Horn Gyula külügyminiszter, aki a
március 19-2O-i találkozó fővédnöke volt, s - a magyar résztvevők
szándéka szerint - az alapítványi kuratórium elnöke lesz, úgy
fogalmazott, hogy az alapítvány célja az értelmiség szavát
eljuttatni a román közvéleményhez. Utalt arra, hogy az említett
értelmiségi találkozón elfogadott alapítványi terv kedvező
visszhangra talált külföldön. A kezdeményezők arra törekszenek, hogy
az alapítvány az Európa Tanács kereteibe illeszkedjen, s felkérték a
szervezetet, hogy hozzon létre külön szekciót a kisebbségi jogok
védelmére. Catherine Lalumiére asszony, az Európa Tanács főtitkára
felkarolta ezt az ügyet - mondta Horn Gyula, aki egyébként a
kuratórium elnökének tisztét magánemberként, s nem
külügyminiszterként töltené be. Az alapítvány székhelye Budapesten
lesz, de a magyar résztvevők felkérik a román fél képviselőit, hogy
Bukarestben is jelöljenek ki egy székhelyet.
A kuratóriumban magyarországi magyarok és románok, romániai
magyarok és románok, emigrációban élő románok és magyarok, valamint
egyes külföldi személyiségek kapnának helyet. A résztvevők
javaslatot tettek többek közt Konrád György, Kosáry Domokos, Raffay
Ernő, Domokos Géza, Sütő András, Mircea Dinescu, Dan Petrescu,
Gabriel Liiceanu, az ételmiségi találkozót kezdeményező Josef von
Ferenczy, Gianni de Michelis olasz külügyminiszter és Fejtő Ferenc
kuratóriumi tagságára.
A tanácskozás résztvevői felkérik a román felet, hogy
nyilvánítsanak véleményt a kuratórium magyar kezdeményezőinek
egyeztetett álláspontjáról, javaslatairól. (MTI)
1990. április 4., szerda 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|