 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
A második forduló 4.
|
Ezt a koncentrációt támogatja az a szabály, hogy megyei listát
csak az a párt indíthat, amelyik az illetékes megye egyéni
választókerületei 1/4-ében jelöltet tudott indítani. Akadályozza a
kispártok országos listán való indulását az is, hogy csak az a párt
állíthat országos listát, amelyik legalább 7 megyében megyei listát
tudott indítani. A kis pártokat szorítja ki a parlmentből az a
szabály, hogy a párt, amelyik országosan legalább 4 százalék
szavazatot nem kapott, az nem juthat képviselethez a megyei és az
országos listáról. Aránytalan képviseletet teremt és a kis pártoknak
kedvezőtlen az egyéni választókerületek léte is. Ezt az
aránytalanságot és hátrányt nem korlátozza, sőt esetleg növeli az
abszolút többséget követelő egyéni választókerületi rendszer is.
alc. Az egypártrendszer következménye
Mindezek valóban adminisztratív eszközökkel szorítják ki a
parlamentből a kis pártokat. De ne feledjük, ma több mint 60 párt
jegyezte be magát a bíróságokon. Ezek működését semmiféle állami
adminisztratív, hatósági eszközökkel akadályozni nem szabad. Ez a
szétaprózódottság következménye annak az egypártrendszerű
struktúrának, amelyik képtelenné vált a politikai törekvések
integrálására és így széttagolta a társadalmat. Ilyen nagyságrendű
POLITIKAI SZÉTTAGOLTSÁG A TÁRSADALOM EGÉSZSÉGTELEN ÁLLAPOTÁRA UTAL.
Politikai integráció nélkül az ebből való kigyógyulás
elképzelhetetlen.
Ma azonban nem erről, hanem az államszervezetbe beépülő
parlament összetételéről van szó. A demokrácia jelszavával ugyan
lehet követelni, hogy a legkisebb politikai tömörülésnek is helyet
kell adni a parlamentben, de akkor a széttagoltság a
kormányalakítást, a parlament útján való kormányzást teheti
kétségessé. A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A VILÁGON MINDENÜTT AZ
INTEGRÁCIÓ, A POLITIKAI MOZGALMAK KONCENTRÁLÓDÁSÁT HOZZA ÉS EZ A
KONCENTRÁLÓDÁS A NAGYOBB POLITIKAI MOZGALMAKNAK KEDVEZ. Ma, adott
feltételek mellett MAGYARORSZÁGON AZOKNAK KEDVEZ, AKIK A MÚLTTÓL
VALÓ ELHATÁROLÓDÁST, A RENDSZERVÁLTÁST TŰZIK POLITIKAI PROGRAMJUKRA.
A társadalom politikai tagoltságában integrációt kell teremteni.
Amíg a politikai mozgás eszközeivel azt nem lehet elérni, úgy azt a
parlament vonatkozásában adminisztratív eszközökkel is elő kell
segíteni. Az integrálódás erősödése, a több mint 60 párt számának
csökkenése, a közös nevező kialakítása lehetővé teheti a parlament
vonatkozásában is a koncentráció adminisztratív eszközeinek
szűkítését, majd megszüntetését. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|