 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
A második forduló 2.
|
Itt már csak a pártokra esett szavazatok arányában kell
szétosztani a törvényben megyénként meghatározott képviselői
helyeket, mandátumokat. Hogy melyik párt hány mandátumot kap a
megyei lajstromos mandátumokból, azt a szavazatok arányában minden
megyében a megyei (területi) választási bizottságok már meg is
állapították. Azt, hogy személy szerint ki kapta a mandátumot, azért
nem állapíthatták meg, mert gyakori, hogy a pártok egy-egy jelöltet
mind az egyéni, mind a megyei lajstromon is indítottak. Két
mandátumot azonban senki nem szerezhetett, azért először meg kell
várni az egyéni választókerületekben a választás eredményét. Az első
fordulóban ugyanis CSAK 5 VÁLASZTÓKERÜLETBEN DŐLT EL, HOGY KI A
KÉPVISELŐ, MÍG 171 VÁLASZTÓKERÜLETBEN NINCS VÉGLEGES EREDMÉNY. Ha az
egyéni választókerületben eldőlt, hogy ki a képviselő - ennek a
mandátumnak van elsődlegessége a lajstromhoz képest - akkor lehet
nemcsak számszerűen, de személy szerint is eldönteni, ki szerzett
mandátumot a megyei lajstromokon. Ezt is a megyei választási
bizottságok fogják megállapítani, de csak április 8-a után.
2./ Más a helyzet az egyéni választókerületekben. A törvény az
első fordulóban csak annak engedi odaítélni a képviselőséget, aki a
leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. (abszolút
többség)
Vannak olyan választási rendszerek, ahol a mandátum elnyeréséhez
elegendő a relatív többség. Ez azt jelenti, hogy az kapja a
mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az ilyen országokban
nincs második forduló.
A MAGYAR TÖRVÉNY abszolút többséget követel, hiszen előre
látszott, hogy az adott feltételek között sok jelölt fog indulni. Ha
nem is tudja minden párt a megkívánt 750 ajánlási szelvényt
összegyűjteni, akkor is tízen felül lesz a jelöltek száma. A
számítás beigazolódott, sok olyan egyéni választókerület van, ahol a
legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatoknak csak 18-20 százalékát
kapta meg. Ha elég lenne a relatív többség, akkor ilyen kisebbségi
támogatás mellett is képviselővé válna a jelölt.
Ez a törvény az első forulóban azért kíván abszolút többséget a
mandátum megszerzéséhez. Ez azonban FELTÉTELEZI A KÉT FORDULÓT, ami
176 egyéni választókerületből 171-ben be is következett.
alc. A második foruló tétje
Mi tehát a tétje a második fordulónak? Eldönteni, hogy a 171
egyéni választókerületben ki legyen a képviselő. De a második
fordulóban csak az indulhat, aki az első fordulóban a leadott
szavazatok több mint 15 százalékát megkapta. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|