 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Választás ,90 főcím: A második forduló tétje
alcím: Írta: dr. Schmidt Péter, egyetemi tanár
|
A magyar központi képviseleti szerv, az országgyűlés a politikai
pluralizmus, a többpártrendszerű politikai struktúra alapján
jelentős változásokon megy át. Az egypártrendszer megszűnésével a
parlament lesz az az állami fórum, ahol a pártok, a különböző
politikai mozgalmak megjelenhetnek, tehát az országgyűlés a
társadalom politikai struktúrájának lesz kifejezője, a képviselt
politikai pártok képviseletévé válik.
Az a válazstási rendszer, amelynek bonyolultságát már nagyon
sokan megállapították, vagy bírálták, ezeknek az igényeknek kíván
eleget tenni. Bonyolultsága az 1989. év végi politikai struktúra
bonyolultságának volt a kifejezője. A törvény kialakulásakor a
különböző politikai szrevezetek és választási szakemberek úgy
ítélték meg, hogy adott feltételek között A VÁLASZTÁSOKNAK KÉT
KÖVETELMÉNYNEK KELL MEGFELELNIE.
Egyrészt lehetővé kell tenni, hogy a pártok a választások során
megmutatkozó befolyásuk, támogatottságuk mértékét bizonyítani tudják
és a szavazatok számának megfelelően arányosan jussanak be a
parlamentbe. Az arányosság azt jelenti, hogy a kapott szavazatok
százalékarányában részesedjenek a képviselő helyekből. Mindezeket a
megyei pártlajstromokra történő szavazással vélte elérni.
A másik az a tradícióból eredő igény volt, hogy viszonylag kis
választókerületek egyéni képviselőt kapjanak. Ezt a lehetőséget az
egyéni választókerületek szolgálják. A vita itt főleg abban volt és
van, hogy a lajstromokon megválasztandó 210 mandátum miatt, legalább
is a múlthoz képest, túlzottan nagy egyéni választókerületek jöttek
létre.
A kétféle rendszer egyidejű létét a törvény úgy oldotta meg,
hogy minden választópolgárnak két szavazatot adott: egyet a megyei
pártlajstromokra, egyet az egyéni választókerületek jelöltjei
közötti választásra.
alc. Az első forduló tényei
1./ A megyei lajstromos választások március 25-én lezárultak.
Miután minden megyében a választójogosultak több mint a fele
megjelent, VÁLASZTÁSOKAT SEHOL SEM KELL MEGISMÉTELNI. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|