 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Marosvásárhely - nyugatnémet sajtóvisszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 22. csütörtök (MTI-tud) - Az NSZK
sajtóje zömmel első oldalas jelentésekben írja le román
nacionalisták Marosvásárhelyen rendezett kilengéseit. A Süddeutsche
Zeitung című napilap ,,Helyi polgárháború,, című, belgrádi keltezésű
tudósításában megállapítja: egyértelmű, hogy a viszály csóváját a
román fél gyújtotta meg, százával, teherautókon küldték a városba a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség székházának feldúlására az
ultranacionalista Vatra Romaneasca embereit. A következmény:
egyfajta helyi polgárháború.
Az újság kiváltképp tragikusnak tartja Sütő András személyében
egy olyan írónak a súlyos bántalmazását, aki mindig is a
megbékélésért állt ki. Ő volt az, aki már a Ceausescu-önkényuralom
bukásának másnapján Marosvásárhely piacterén román értelmiségiekkel
együtt az új demokrácia szellemében szállt síkra a román-magyar
barátságért. A liberális müncheni újság kidomborítja: nemcsak a
Budapesthez fűződő kapcsolatok szempontjából lesz döntő fontosságú
Románia forradalom utáni vezetése számára, hogy beváltja-e ígéretét
a magyarok egyenjogúságának szavatolására vonatkozóan. Követendő
kisebbségi politikája lesz majd annak is a fokmérője, hogy külföldön
mindenütt miképpen értékelik is az ,,új demokratikus rendet,,
Romániában.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet: annak idején Kádár
János magyar pártvezető csak ritkán tette szóvá a román
pártvezetéssel folytatott megbeszélései során a magyarokkal való
bánásmódot. A magyarországi demokratikus áttörés ezen gyorsan
változtatott. A magyarok most már egyre hangosabban panaszolták fel
sérelmeiket, s Budapestről mind erőteljesebb támogatásban
részesültek. Miután Ceausescut elsöpörték, az ellentétek lángja
óhatatlanul magasba csapott: az, hogy Marosvásárhelyen a kölcsönös
harag viharában ütőszerszámoktól hatan vesztették életüket,
valószínűleg csak a kezdet. A Lengyelország és a Balkán között
elterülő területen nagy a felhalmozódott nemzeti kisebbségi
gyújtóanyag és kevés a megértés a kisebbségi jogok iránt. Még senki
nem tudta megmondani, hogy e rossz arány láttán miként alakítható ki
majd az üdvös együttműködés az oly sokat emlegetett közös európai
házban. Ehelyett a tervezők inkább a hamis ágyak alatt keresgélik a
tolvajokat - rendszerint német ágyak alatt... - így a tekintélyes
frankfurti lap. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök 15:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|