|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet sajtó - Marosvásárhely
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 21. szerda (MTI-Tud.) - A szovjet
tévé 120 perc című reggeli zenés műsora szerdán reggel nyugati
rádióállomások híradásai alapján számolt be a marosvásárhelyi
összetűzésekről, az azt követő magyar válaszlépésekről, a budapesti
tüntetésről. A BBC jelentését ismertetve a szovjet tévé kitért Sütő
András sebesülésére is.
A szovjet tömegtájékoztatás nem szentel különösebb figyelmet a marosvásárhelyi eseményeknek. A tévé mellett egyedül az Izvesztyija című napilap számolt be eddig rendszeresen - kedden bukaresti, szerdán budapesti tudósítói tollából - a véres összetűzésekről. A kedd esti tévéhíradó, valamint szerdán a Szelszkaja Zsizny című napilap a TASZSZ jelentését ismertette az eseményekről.
Az Izvesztyija tárgyszerű szerdai tudósításában külön is megemlítette, hogy a magyarellenes szélsőséges akciót valamennyi magyarországi politikai párt elítélte. A jelentés, amely a szovjet sajtóban először közli a romániai város magyar nevét is, kitér a budapesti magyar-román értelmiségi találkozóra, s arra, hogy ennek résztvevői közös erőfeszítést sürgettek ,,az erdélyi Karabah,, elkerülése érdekében.
A szovjet lap tudósítója megállapítja: a Ceausescu-diktatúra bukása után úgy tűnt, hogy a két ország kapcsolatai normalizálódnak, s ezt a reményt erősítette meg a magyar külügyminiszter december 30-i bukaresti látogatása is. Az utóbbi hetekben, miután a magyar nemzetiségi kisebbség részéről egyre hangosabban követelték az autonómia helyreállítását, megváltozott a helyzet.
A tudósítás végezetül Horn Gyula külügyminisztert idézi, aki az értelmiségi találkozón a két ország kapcsolatairól szólva kijelentette: a decemberi forradalomhoz fűzött remények nem igazolódtak be, a haladás túl lassú. +++
1990. március 21., szerda 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|