 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15-e - 1990 - Monok (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Több ezren gyűltek össze
csütörtökön Kossuth Lajos szülőfalujában, a Borsod-Abaúj-Zemplén
megyei Monokon, hogy megünnepeljék az 1948-49-es szabadságharc
évfordulóját. A Kossuth-szobor előtt lezajlott ünnepi gyűlés szónoka
Németh Miklós miniszterelnök volt.
Többek között arról beszélt, hogy hosszú évtizedek óta most
először talán jogos a remény: nemcsak Magyarországon, hanem a
környező országok magyarlakta városaiban, falvaiban is nemzeti színű
kokárdát viselhet, szabadon énekelheti nemzeti imáinkat - a Himnuszt
és a Szózatot - az 1848-49 máig ható tanulságaira, a szívükben
őrzött hőseire emlékező magyarság.
A szónok a továbbiakban, a sok évtized során az egyetemes
magyarság ünnepévé nemesedett nap alkalmából, a Magyar Köztársaság
miniszterelnökeként testvéri szeretettel köszöntötte a
Kárpát-medencében és a világ bármely más zugában élő magyarokat.
Rámutatott: ez az ünnep a mindenkori hivatalos Magyarországon
nehezen találta meg a méltó helyét. Népi hagyományként viszont
túlélt minden megpróbáltatást, mindig, minden körülmények között
legnagyobb nemzeti ünnepünknek számított. Csakknem másfél évszázad
távlatából ma is töretlen erővel sugározza azt a fő tanulságát, hogy
csak az ellentéteket félretéve, együtt, összefogva tudunk előbbre
jutni.
,,A mi harcunkban Európa szabadságának harca vívatott,, - írta
annakidején Kossuth, s ma szinte magától kínálkozik a történelmi
párhuzam 1848 március idusa, s a hazánkban zajló demokratikus
megújulási folyamat között. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mindazok a
korszakos változások, amelyek 1988 májusával vették kezdetüket e
honban - a pártállam lebontása, a vasfüggöny felhúzása, az emberi
jogok, a nemzetiségi egyéni és kollektív jogok érvényesülésének
kiteljesítése, a többpártrendszer bevezetése, s demokratikus
jogállam kiépítése - jelentőségében és hatásában messze túlmutat
hazánk határain. Joggal állítható, hogy a közép-kelet-európai
térségben végbemenő demokratikus megújulás élvonalában haladunk.
(folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 14:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|