|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
A kamatadóról tárgyal az Alkotmánybíróság - talárban (1. rész)
|
1990. március 9., péntek - Különös jelentőséggel bír az
Alkotmánybíróság első nyilvános tárgyalása: a testület hétfőn
délelőtt 10 órakor, az esztergomi városi tanács dísztermében a
lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló 1989.
évi IL. törvény, az úgynevezett kamatadó alkotmányosságáról tárgyal.
A nagy érdeklődéssel várt ülés előkészületeiről dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára elmondta: a testület sajátos politikai erőtérben dönt e kérdésről, hiszen egyfelől hat rá a gazdasági szükségszerűséget megfogalmazó kormányzati nyomás, másrészt a széles körben megnyilvánuló társadalmi elégedetlenség e törvénnyel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság azonban nem lehet semmiféle politikai ,,zsarolás,, tárgya, álláspontja kialakításakor az alkotmányossági szempontok dominálnak, döntését nem befolyásolhatja annak esetleges következménye.
A hétfői tárgyalásra meghívást kaptak a három csoportra osztható indítványozók. A kamatadó alkotmányosságának vizsgálatát kérték egyebek között pártok - így a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, valamint a Magyar Szocialista Párt, a Független Jogász Fórum -, tíz szakszervezet, egyéb érdekképviseleti szervek, a SZÖVOSZ, a Lakástulajdonosok Országos Szövetsége, különböző lakóhelyi kollektívák, lakásfenntartó szövetkezetek. Harmincöt állampolgári indítvány érkezett már az Alkotmánybírósághoz. Egy sajátos akcióval is találkoztak: a Magyar Demokrata Fórum Miskolcon szakszerű beadványt sokszorosított, az állampolgároknak csak alá kellett írni és postára adni.
A jogszabályok értelmében az érintett tárcák vezetőinek is részt kell venniük a tárgyaláson. Az Országos Tervhivatalt várhatóan az egyik államtitkár, a Pénzügyminisztériumot pedig a miniszter képviseli. Az ülésen az előadó bíró összefoglalja az előzményeket, majd szót kapnak az indítványozók, akik korábban - a meghívóval együtt - megkapták az OT és a PM előzetes észrevételeit. Ezt követően hallgatják meg a két tárca képviselőit, majd az előterjesztőknek nyílik lehetőségük a viszontválaszra. Az Alkotmánybíróság - miután minden kérdésére választ kapott - az elképzelések szerint tanácskozni vonul vissza, s szótöbbséggel határoz. A nyilvános tárgyaláson elhangzottaktól függ, hogy határozatát még aznap kihirdeti-e. A testület egyébként szakértőket is bevont a munkába: az ELTE két pénzügyi jogásza is segítséget nyújt a szakkérdések tisztázásához. (folyt.köv.)
1990. március 9., péntek 10:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|