|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar
társadalomhoz (1. rész)
(OS)
|
1990. március 8., csütörtök - Magyarországon az elmúlt másfél évben alapvető változások történtek.
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága a választásokra történő országos felkészülés idején szükségesnek tartja ismét kinyilvánítani, hogy mint eddig, továbbra sem kíván politikai párttá alakulni és nem foglal állást a demokratikus politikai pártok vetélkedésében. Mint politikai szervezet, a jövőben is vállalja a közel két esztendővel ezelőtt megfogalmazott céljaiból következő kegyeleti, jogi és érdekvédelmi, valamint történeti-feltáró feladatokat. Alapító tagjai közül többen voltak különböző 1956-os pártok szervezői, így természetes, hogy közülük jónéhányan jelenleg is tagjai, illetve vezetői az új pártoknak.
A TIB megelégedéssel nyugtázza, hogy minden számottevő politikai erő, beleértve a volt uralkodó pártnak és kormányzatnak a múlt újragondolására képes elemeit, elismerte, hogy 1956. október 23-án Magyarországon forradalom kezdődött, amely a sztálinista diktatúra és a szovjet beavatkozás elleni szabadságharcba torkollott. Immár közfelfogássá vált az, amit bizottságunk két évvel ezelőtt leszögezett: 1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés - változatlanul időszerűek. Úgy véljük, hogy 1956 szelleme, mint közös örökség, arra kötelezi a ma egymással vetélkedő pártokat, hogy ne feledkezzenek meg az őket és a nemzetet összekötő eszményekről, kerüljék a méltatlan vádaskodásokat, tanusítsanak önmérsékletet, utasítsák el a politikai szélsőségek előítéletet szító, emberi jogokat, önérzetet és méltóságot sértő megnyilvánulásait, és választási propagandájukban ne sajátítsák ki a forradalom mártírjainak emlékét és a június 16-i temetés drámai élményét.
A TIB és a követeléseivel egyetértő társadalmi és politikai erők következetes fellépése eredményeképpen mára törvény útján semmisnek nyilvánították az 1945 és 1963 közötti összes politikai, valamint politikai indíttatású gazdasági és egyéb ítéletet. Százezrek nyerték vissza elorzott, de soha el nem vesztett becsületüket, méltóságukat, egyenjogúságukat. Megszüntek a törvénytelen ítéletekből eredő joghátrányok, s az úgynevezett feddhetetlenségi rendszer. A politikai okokból börtönben és internálásban eltöltött éveket beszámítják a nyugdíjba. Néhány kezdeti intézkedés történt az anyagi kártérítés terén is. (folyt. köv.)
1990. március 8., csütörtök 19:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|