Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlési vizsgálóbizottság Tengizről (1.rész)
1990. március 8., csütörtök - Nagy érdeklődéssel várt témát tűzött napirendjére csütörtökön az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága: a testület meghallgatta a Tengizben járt parlamenti vizsgálóbizottság jelentését a helyszínen szerzett tapasztalatokról. A jelentés megállapításait összefoglalva a vizsgálóbizottság vezetője, dr. Papp Elemér képviselő, Zala megyei főorvos elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a testületet a Mai Nap című napilapban megjelent cikksorozat nyomán hívták életre. Mint emlékezetes, a lap rendkívül komor képet festett a kazahsztánbeli Tengizben folyó nagyberuházás dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről. Ehhez képest - mondhatni - kellemesen csalódtak a helyszínre érkező bizottsági tagok, akiknek sorában a járványügy, a sugárbiológia, a munkavédelem és a polgári védelem szakemberei egyaránt képviseltették magukat. Ugyanakkor Papp Elemér hangsúlyozta azt is, hogy a bizottság az élet- és munkakörülmények mai állapotát elemezte, ami a beruházás 1986-os indításának mostoha körülményeihez képest jelentősen javult. A járványügyi helyzetet elemezve a bizottság megállapította, hogy a kazah lakosság rendkívül rossz életkörülményei, higiénés viszonyai miatt a területen előfordulnak ugyan olyan súlyos fertőzőbetegségek, mint a tifusz, a tetanusz és a kolera, az ott dolgozó magyarok azonban védőoltást kapnak e fertőzések ellen. (Dr. Morava Endre, a Baranya megyei Köjál főigazgatója a maga részéről ehhez hozzáfűzte: a kolera elleni védőoltás szinte csak ,,közérzetjavító,, jelentőségű, hiszen veszély esetén gyógyszeres megelőzés is elegendő lenne.) Tengizben ugyancsak nem észleltek mérgeskígyó-marást - amiről egyébként igen sok szó esett az ominózus cikksorozatban. Ennek ellenére a helyszínen rendelkezésre áll kígyóméreg- és pókmarás elleni szérum. Az adatok visszamenőleges átvizsgálása azt tanúsítja, hogy keresőképtelenséggel járó hasmenéses betegségek 1986 nyarán nagy gyakoriságggal és járványos jelleggel fordultak elő; feltételezhetően a tengizi telep akkori kezdetleges kiépítettsége miatt. 1987-től azonban jelentős hasmenésjárvány nem volt. A hasmenéses megbetegedések gyakorisága jelenleg elfogadhatóan alacsony szintű. Sem a közétkeztetés, sem a vezetékes ivóvíz nem okozott hasmenésjárványt. A közelmúltban elvégezték a tengizi dolgozók TBC-szűrését is. Harminc embert küldtek haza a betegség gyanújával, s közülük 3 bizonyult betegnek. (folyt.köv.) 1990. március 8., csütörtök 15:52
Vissza »

	Országgyűlési vizsgálóbizottság Tengizről (2.rész)
Ami a munkások elhelyezési körülményeit illeti, a bizottság jelentése megállapítja: a magyar település kiépítettsége magas színvonalú, városias jellegű. A körülmények magas szinten biztosítják a munkások testi jólétéhez szükséges szolgáltatásokat. Így például a lakóhelyiségek - bár nem túlságosan tágasak - jól fűtöttek, berendezésük kulturált. Minden lakószobában klímaberendezés van felszerelve, ami nyáron megfelelő hűtést biztosít. A telep vízellátására távvezetéken volgai nyersvíz érkezik, s azt a tábor saját, minden igényt kielégítő víztisztítóműve tisztítja és fertőtleníti. A vízminőséget rendszeresen ellenőrzi a tisztítómű saját laboratóriuma és időszakosan a szovjet KÖJÁL. A vizsgálóbizottság úgy találta, hogy a a település vize jó minőségű. A munkások élelmezését áttekintve a vizsgálat megállapította, hogy az élelmiszerek tárolását saját hűtőház biztosítja, bőséges mélyhűtő-kapacitással. A tárolást a higiénés előírásoknak megfelelően végzik. A konyha műszaki felszereltsége, a technikai fegyelem jó. Az étrend, az elmúlt időszak étlapjairól ítélve, változatos, bár - mint a parlamenti bizottság ülésén elhangzott - túlságosan sok koleszterint tartalmaz. A jelentés következő fejezete a munkaegészségügy. Ezzel kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy a dolgozók munkája igen megterhelő a nehéz klimatikus viszonyok és a hazainál hosszabb munkaidő következtében. Télen mintegy 9 órát dolgoznak a munkások; jobbára belső téren. Nyáron viszont 12 órát is dolgoznak a rekkenő hőségben. Ennek fejében - mint egy képviselői kérdésre válaszként elhangzott - az átlagkereset évente nettó 450 ezer forint körül alakul, s a munkásoknak napi 26 rubel is jár, amiből 13 rubelt vonnak le az ellátásért. A cikksorozatban éles támadások érték a tengizi magyar egészségügyi szolgálatot is. Az újságban leírtakkal szemben a vizsgálóbizottság arra a megállapításra jutott, hogy a kinti egészségügyi ellátás megfelel a hivatalos ,,üzemegészségügyi rendelés,, minősítésének, bár felszereltségénél, higiénés körülményeinél és az ott dolgozók képzettségénél fogva magasabb ellátási szintet is biztosítani tud. A rendelés folyamatos, szabályszerűen történik, és alkalmazkodik a munkarendhez. A gyógyszerellátás kifogástalan. (folyt.köv.) 1990. március 8., csütörtök 16:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országgyűlési vizsgálóbizottság Tengizről (3.rész)
A helyszínen járt sugárbiológusok és polgári védelmi szakemberek az eddig elvégzett mérések alapján megállapították, hogy a tengizi környezet jellemző talajaiban a gamma sugárzó radioaktív izotópok koncentrációja és az ebből eredő dózisteljesítmény nem haladja meg a világátlagot, sőt annál alacsonyabb. Ugyanakkor a térség radon aktivitáskoncentrációjának mértékére csak további mérések adhatnak érdemi választ. A gázvédelemmel kapcsolatos vizsgálódásokat összefoglalva a jelentés leszögezi: jelenleg sem a termelőmezőben, sem a magyar dolgozók által használt területeken nem áll fenn kénhidrogén veszély; kénhidrogén még mérhető mennyiségben sem fordul elő. Egy esetleges gázkitörés esetén sem érheti el a magyar települést mérgezést okozó koncentrációjú gázfelhő. Arra az esetre azonban, ha mégis vészhelyzet alakulna ki, megfelelő kimenekítési tervek állnak rendelkezé sre. A vizsgálóbizottság értékelése szerint a legnagyobb próbatétel elé az állítja a tengizi magyarokat, hogy hazájuktól, családjuktól elszakítva kell hosszú hónapokig dolgozniuk. Az elzártság érzését csak részben enyhíti, hogy Budapestről naponta telexen hírösszefoglalót kapnak. A bizottság tagjai körében nagy visszatetszést keltett a tengizben dolgozók szerződésének 7/d pontja, amelyet úgy minősítettek, hogy a modern rabszolgatartás csíráit hordozza magában. Eszerint ugyanis bárkit indoklás nélkül hazaküldhetnek a kinti vezetők. A fővállalkozó Vegyépszer vezetői ezt az igen szigorú rendelkezést a fegyelem fenntartásával indokolják. A bizottság viszont indokolatlannak tart ilyen szigort. A vizsgálóbizottság jelentésével az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága egyhangúlag egyetértett. Egyben tudomásul vette azt is, hogy a Tengizben végzett helyszíni vizsgálatot Magyarországon újabb ellenőrzések követik majd, mivel többen is jelentkeztek azzal a panasszal, hogy különféle betegségeket szedtek össze Tengizben. Az ő állapotukat már Magyarországon vizsgálják meg. (MTI) 1990. március 8., csütörtök 16:14
Vissza »