 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (2. rész)
|
A legnagyobb figyelmet az első napirendi pont tárgyalásakor a
szovjet csapatok hazánkból történő kivonására fordították a pártok.
Antall József a Magyar Demokrata Fórum véleményét tolmácsolva azt
hangoztatta, hogy a kivonás ütemezésében két lényeges nemzetközi
szerződést - a párizsi békeszerződést és az osztrák államszerződést
- feltétlenül figyelembe kell venni. Ennek értelmében a kivonás
menetrendjének meghatározásakor vissza kell térni ahhoz az
alapfeltételhez, hogy a kormányszintű megállapodást követően három
hónapon belül végre kell hajtani a személyi állomány kivonását. A
megállapodást az MDF szerint a jelenlegi kormány is megkötheti,
amennyiben e feltétel betartható. Az MDF álláspontját támogatta a
Kereszténydemokrata Néppárt és a Független Kisgazdapárt is. A
Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, Petrasovits Anna a
témával kapcsolatban arról is szólt, hogy Magyarország egyoldalú
elszakadása a Varsói Szerződéstől nem járható út, ugyanígy hazánk
semlegessége nem teremthető meg egyoldalúan, ehhez nemzetközi
garanciák is szükségesek. A Szabad Demokraták Szövetségének
képviseletében Tölgyessy Péter, aki egyébként üdvözölte azt, hogy a
találkozóra végre megméretett pártok kaptak meghívást, a szovjet
csapatok lehető legrövidebb időn belüli kivonását szorgalmazta.
Hozzátette: amennyiben ezt a jelenlegi kormány a tárgyalásokon el
tudja érni, nem ellenzi, hogy a Németh-kormány kösse meg a
megállapodást, ám ha erre nem képes, ezt már hagyja az új
minisztertanácsra. Ugyancsak a lehető leggyorsabb kivonást támogatta
Szabó Tibor, a Vállalkozók Pártjának elnöke. Orbán Viktor a Fidesz
álláspontját ismertetve leszögezte: ellenzik, hogy a szovjet
csapatok kivonásáról a jelenlegi kormány kössön megállapodást. Ezt a
Fidesz csak egy esetben tudná elfogadni magára nézve kötelezőnek, ha
1990. június 16-ig az utolsó szovjet katona is elhagyná hazánk
földjét. Nyers Rezső, az MSZP elnöke pártja azon véleményét
tolmácsolta, hogy kár olyan feltételekhez kötni a kivonást, ami
esetleg lassítaná a megegyezést, ezért nem javasolta a határidőhöz
való merev ragaszkodást. Hozzátette: természetesen az MSZP is
egyetért a lehető legrövidebb időn belüli kivonással, s a kormány
erre próbáljon megoldást találni a kétoldalú megbeszéléseken.
Egyúttal kérte, hogy a szovjet csapatok kivonása ne legyen
választási kampánytéma. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 20:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|