 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
A Kelet-európai szolidaritás - európai integráció tanácskozás
résztvevőinek közös nyilatkozata
(OS)
|
1990. március 4., vasárnap - 1989 a forradalom éve volt
Kelet-Európában. Kézközelbe került a demokrácia és Európa
egyesülése. Országaink közös tapasztalatokat visznek az egyesülő
Európába: a totalitárius diktatúrák tapasztalatait. Közösek voltunk
a diktatúra lerázásában is. Jövőnk is közös kell hogy legyen.
Lehetségesnek és szükségesnek tartjuk, hogy együtt, összehangolva
kapcsolódjunk be az új Európába.
Közös erőfeszítéseket kell tennünk gazdasági elmaradottságunk
felszámolására is. A piacgazdaság létrehozásának együtt kell járnia
a gazdaságainkat elválasztó korlátok áttörésével. Határainknak
átjárhatóvá, nyitottá kell válniuk az emberek, eszmék, kulturális
javak előtt.
Támogatjuk Németország egyesülését a két német állam jelenlegi
határai között. Az NDK polgárainak szuverén, egyenrangú félként kell
részt venniük az egységes Németország létrehozásában. Egyetértünk
azzal, hogy Lengyelország részt vegyen a Németország jövőjéről
folytatott tárgyalásoknak azon szakaszában, amelyben a német állam
keleti határairól határoznak.
Meggyőződésünk szerint veszélyes volna az európai államhatárok
ujrarajzolásával próbálkozni. A határok változatlansága azonban
feltételezi, hogy a kisebbségi helyzetbe került nemzetiségek sorsát
a demokrácia szellemében, mindenütt megnyugtatóan rendezik. Olyan
világot kell teremteni, amelyben az egyén számára mindegy, hogy a
határ melyik oldalán él.
Az új, egységes Európának a Helsinki-folyamatból kinövő
biztonsági rendszerre kell épülnie, amely magában foglalja az
Egyesült Államokat és a Szovjetuniót is. Népeink függetlensége nem
alapulhat azon, hogy Oroszországot kirekesztik Európából.
Szolidárisak vagyunk azokkal az erőkkel, melyek európai,
demokratikus Oroszországot próbálnak teremteni.
Budapest, 1990. március 4.
A Szabad Demokraták Szövetsége által kezdeményezett tanácskozás
résztvevői: Angel Ahrjanov, Csavdar Ivanov, Amadeusz Krasztev
(Demokratikus Erők Szövetsége, Bulgária); Dana Nemcova, Szasa Vondra
(Charta ,77 Csehszlovákia); Mate Marec (Horvát Szociálliberális
Liga, Jugoszlávia); Ba:rbel Bohley, Reinhard Weisshuhn (Új Fórum,
NDK); Zbigniew Bujak, Zbigniew Janas, Jan Litynski, Wojciech
Maziarski, Adam Michnik (Szolidaritás), továbbá Jacek Caputovic
(Béke és Szabadság mozgalom, Lengyelország; Dan Petrescu (Románia),
valamint Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János, Konrád György,
Kőszeg Ferenc, Rajk László, Tamás Gáspár Miklós (Szabad Demokraták
Szövetsége, Magyarország). (OS)
1990. március 4., vasárnap 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|