 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (2. rész)
|
Többen emlékeztettek arra, hogy a közép-kelet-európai térség
stabilitása a történelem folyamán alapvetően mindig három
nagyhatalomtól, Németországtól, Oroszországtól és a
Habsburg-monarchiától függött. Egyöntetű vélemény szerint a
Monarchia nem állítható vissza, ugyanakkor néhányan azon
elképzelésüket hangoztatták, hogy annak valamilyen funkcionális
helyettesítésére szükség lenne. Ennek jegyében fogalmazódott meg egy
esetleges észak-déli (Lengyelországtól Bulgáriáig terjedő) tengely
kialakításának gondolata. Egyes felszólalások szerint az ebben a
körben elhelyezkedő államok laza szövetsége, külpolitikailag
összehangolt fellépése megkönnyíthetné a térség országainak
integrálódását az egységes Európába. Konrád György a közös fellépés
szükségességét azzal támasztotta alá, hogy ily módon nagyobb az
esély az európai integráció vérkeringésébe való bejutásra.
Rámutatott arra is, hogy az európai egyesült államok elsőként a
kultúrában teremthető meg. A nukleáris hatalmak jelenlegi
fejlettsége kapcsán leszögezte: a NATO gyors felszámolásának
esetleges követelése illuzórikus.
A tanácskozáson megkülönböztetett figyelmet kapott a kisebbségek
kérdése. Többen is megfogalmazták: a térség országai nagyobb
,,ellenséggel,, mint a nacionalizmus, nemigen állhatnak szemben. Dan
Petrescu a nemzetiségi kérdés megoldása egyik kulcsaként említette,
a térség országait elválasztó határok formálissá válását, mert mint
mondotta: ,,az elzártság megakadályozza a népek egymásra
találását,,. Kis János azt hangsúlyozta: a határok csak akkor
lesznek változtathatatlanok, ha elvesztik jelentőségüket. Ehhez
pedig nemcsak az szükséges, hogy ,,átjárhatók,, legyenek, hanem az
is, hogy a térség országaiban élő nemzetiségiek számára mindegy
legyen, hol élnek. Vagyis a nemzetiségiek mindenütt rendelkezzenek
olyan jogokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy államuk lojális
polgáraként méltósággal éljenek. Zbigniew Bujak - aki egyébként a
lengyel Báthory Alapítvány elnöke - elmondta: ősszel Bécsben
konferenciát rendeznek, s ezen elsősorban arra keresnek választ,
hogy milyen jogokat szükséges adni a kisebbségeknek. Ennek
megszervezéséhez kérte a résztvevők segítségét. (folyt. köv.)
1990. március 3., szombat 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|