|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (1. rész)
|
1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás -
Európai integráció címmel rendezett nemzetközi tanácskozást
szombaton Budapesten a Szabad Demokraták Szövetsége, amelyen olyan
bolgár, csehszlovák, jugoszláv, keletnémet, lengyel, román és magyar
értelmiségiek-politikusok voltak jelen, akik az 1970-es évek közepe
óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak. A disputában
kifejtette véleményét többek között Zbigniew Bujak, Jan Litynski a
lengyel Szolidaritástól, Dana Nemcova és Szasa Vondra a csehszlovák
Charta ,77-től, Ba:rbel Bohley a keletnémet Új Fórumtól, illetőleg
Dan Petrescu jelenlegi román kulturális miniszterhelyettes, aki nem
a román kormány képviselőjeként vett részt a tanácskozáson.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a tanácskozáson jelenlevők a 70-es évek közepétől aktívan részt vesznek a kelet-európai demokratikus mozgalmakban, csaknem másfél éves szolidaritás fűzi össze őket. Mindannyiukat közösen jellemezte a nyílt szembenállás a poszttotalitárius rendszerekkel.
A hozzászólások többségéből kitűnt: a német egység megteremtése egyértelmű realitás. A nagy kérdés: Németország jövőbeni státusa Európában. A résztvevők döntő részének véleménye szerint Németország semlegesítése nem tűnik jó megoldásnek, mert mint többen is megfogalmazták: egy nagyhatalom nem tekinthető semlegesnek attól, hogy sehová sem tartozik. Alternatívaként kínálkozik Németország csatlakozása a NATO-hoz; ez elfogadható biztonsági keret lenne, ám további kérdéseket vet fel, főként a Szovjetunió szempontjából. A keletnémet Ba:rbel Bohley ezzel kapcsolatban kifejtette: az NDK-ban működő pártok elsősorban Európa demilitarizálásának hívei. A NATO-hoz való csatlakozást úgy tudják elképzelni - mutatott rá -, hogy ezt idővel valamennyi közép- és kelet-európai állam együttesen teszi meg.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európában 1945-ben kialakult határokat véglegesnek kell tekinteni. Lényeges kérdésnek ítélték, hogy miként alakul a térség két nagyhatalma - az erősödő Németország, illetve a gyengülő, sőt a széteséstől is fenyegetett Szovjetunió - között elhelyezkedő államok viszonya. (folyt.köv.)
1990. március 3., szombat 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|