|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött a magyar szakszervezetek kongresszusa (4. rész)
|
Többségük annak a véleményének adott hangot: az oszdd meg és uralkodj elve alapján a pártok annak örülnének, ha minél gyengébb szakszervezeti hatalommal állnának szemben, és törekvéseik arra irányulnak, hogy megosszák a szakszervezet tagságát. Visszautasították a leendő kormánykoalíció bármely pártjának azt az óhaját, hogy saját képére formálja leendő tárgyalópartnereit, ideértve a szakszervezeteket is.
A vitában rendkívül sok támadás érte a kormányzatot is, minduntalan visszatérő téma volt a gyermekek nevelésének ellehetetlenülése, a fiatalok kilátástalan jövője, a becsülettel dolgozókat fenyegető munkanélküliség, a nyugdíjasok megélhetésének mindennapi kérdései. Nem maradt ki a bírálatok sorából a kamatadó, az alapvető élelmiszerek megfizethetetlensége, továbbá az ország sorsáért felelős állami vezetők elszámoltatásának, felelősségre vonásának követelése sem.
Már az első napirend kapcsán nagy hangsúlyt kapott a szakszervezeti vagyon kérdése. Többen úgy vélekedtek, hogy a SZOT vagyon sorsáról még a SZOT XXVI. kongresszusának kell döntenie, nem pedig az új szövetség alakuló tanácskozásának, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A vagyon felosztására a bankok, biztosítók dolgozói tagszervezetének küldötte olyan javaslatot tett, hogy az első lépésben a 19 ágazati szakszervezet kapja meg az őt megillető vagyonrészt, s utána azok osszák tovább tagszervezeteik, illetve a tőlük időközben kivált tagszervezetek között. A postások is ragaszkodtak ahhoz, hogyha a XXVI. kongresszus zárónyilatkozatában vagyoni kérdésekre is kitérnek, akkor arról most tárgyaljanak. Hosszas egyeztetés után végül is úgy döntött a plénum, hogy a régi SZOT vagyonáról külön nyilatkozatot tesznek, de még a SZOT-kongresszus keretében.
Ezután a küldöttek elfogadták a XXVI. kongresszus zárónyilatkozatát, ami szerint az elmúlt négy évtized a szakszervezeti mozgalom történetében is zsákutcának bizonyult. A szakszervezetek egyes vezetőit súlyos felelősség terheli azért, hogy a hatalmi struktúrába beépülve évtizedeken át maguk is érdekeltek voltak a szakszervezeteknek a tagságtól elidegenedett működésében. A dokumentumban a küldöttek kinyilvánították: a szakszervezetek végleg szakítanak az elmúlt negyven évben folytatott, eredeti hivatásuktól és az őket létrehozók akaratától idegen tevékenységükkel. A szakszervezeteknek egyetlen feladatuk van: a munkavállalók képviselete, tagjaik érdekeinek védelme, hatékony érvényesítése. (folyt. köv.)
1990. március 2., péntek 20:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|