|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
A pártok és a sorszámok
|
-----------------------
München, 1990. február 27. (SZER, Késő esti Világhíradó) - Lélektani szempontból nem teljesen közömbös, hogy a szavazólapon melyik sorszámot kapja valamely párt. Lángh Júlia jelentkezik budapesti stúdiónkból:
Sorsolások folytak ma országszerte a választásokon részt vevő pártok sorrendjéről. Miért volt erre szükség?
Mindenekelőtt különböztessük meg a megyei és fővárosi, valamint az országos listán szereplő pártok ügyét, hiszen a szerepük eltérő. A választópolgár, amikor majd március 25-ikén a választások első fordulóján a szavazófülkébe lép, egyrészt választókerülete egyéni jelöltjére szavaz, tehát egy névre, egy személyiségre, másrészt pedig egy másik szavazólapon valamelyik pártra. Ez a másik lap az úgynevezett listás szavazás.
Annak tehát, hogy a listán a pártok milyen sorrendben vannak feltüntetve, kizárólag pszichológiai jelentősége van. Ez is leginkább akkor, ha a választópolgárt nem tekintjük eléggé felnőttnek, aki ismeri a helyzetet, és tudja, mit akar, hanem ha azt hisszük, hogy a pártok felsorolásának sorrendje befolyásolhatja. Mert abban, hogy a területi listákon megszavazott pártok milyen arányban kerülnek majd a parlamentbe, természetesen csak annak van szerepe, hogy melyikre hányan szavaztak és nem annak, hogy a választási nyomtatványon milyen sorrendben vannak. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártok és sorszámok - 1. folyt.
|
Mindezzel együtt nem kell lekicsinyelni azt a kis pszichológiai tényezőt, amit a szavazólapon feltüntetett sorrend jelent. A tájékozatlan vagy bizonytalan és csak hangulatra, esetleg homályos gondolattársításokra hallgató szavazó tehát egy sorshúzás által eldöntött sorrend szerint választ, és jobb híján ez feltehetően így van rendjén.
Tökéletesen más kérdés viszont az országos lista ügye. Ma este a Parlament Goblin termében az Országos Választási Bizottság nyilvános ülésén sorsolással döntöttek az országos listára feljutott 12 párt sorrendjéről. Túl azon a kissé frivol hasonlaton, amelyet az Országos Választási Bizottság titkára alkalmazott, miszerint a sorsolás módszere olyan, mint a labdarúgó-világbajnokságok sorsolási rendje, az is kérdéses a megfigyelő számára, hogy miért lenne különösebb jelentősége ennek a sorrendiségnek.
Az országos listára - amelyen 58 mandátum szerepel - a választópolgár nem szavaz. Az országos lista az új választójogi törvény szerint azért van, hogy ne vesszenek el a töredékszavazatok. Azért van - és ez így igazságos -, hogy a vesztesnek mondott szavazatok se maradjanak nyomaték nélkül. Hogy világos legyen: például 51 százalékkal befut egy képviselő, de a népakarat 49 százaléka egy másik képviselőt kívánt volna. Hogy tehát ez a 49 százalék ne vesszen kárba, ezt - meg az összes hasonló, úgynevezett töredékszavazatot - összeszámlálják, és ezeknek az arányában osztják el a pártok között az országos lista 58 mandátumát.
Annak tehát, hogy az országos listán szereplő 12 pártnak milyen sorrendet húztak a sorsoláson, csak abban a nem túlontúl valószínű esetben van jelentősége, hogyha két párt között a töredékszavazatok száma pontosan egyenlő, de nincs már elegendő szétosztandó mandátum. Ebben az esetben azé a párté az elsőbbség, amelyik a sorsolásban előrébb van. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártok és sorszámok - 2. folyt.
|
Hacsak nincs még egy, ezúttal szintén pszichológiai jelentősége -, hogy a sajtó közli - mint ahogy természetesen közli, hiszen ez a dolga - az országos lista sorsolási sorrendjét és a választójogban még nem eléggé jártas közönség ennek nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint amekkora az valójában. +++
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|