|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Szlovén válaszlépés a szerb gazdasági zárlatra (1.rész)
|
Márkus Gyula, az MTI tufósítója jelenti
Belgrád, 1990. február 27. kedd (MTI-tud) - A szlovén
kormány hivatalosan közölte, hogy nem fogja befizetni az ország
gazdaságilag elmaradt területeinek központi fejlesztési alapjába azt
az 500 millió új dinárt (41,6 millió dollárt), amit az idén a Szerb
Köztársaság alkotmányos részét képező Koszovo autonóm tartomány
gazdasági fellendítésére irányoztak elő.
Ljubljana ezzel válaszolt a Szlovénia ellen a múlt év decemberében meghírdetett gazdasági zárlatra, amelynek következtében többszáz szerbiai gyár és üzem megszakította együttműködését szlovéniai partnereivel, a szerbiai nagykereskedelmi vállalatok nem vásárolnak szlovén árukat, a szerbiai vállalatok és magánszemélyek kiveszik betétjüket a Ljubljanska Banka fiókjaiból.
Ante Markovics, a szövetségi kormány elnöke már többször kifejtette, hogy a szerbiai gazdasági bojkott érzékenyen sújtja az egész jugoszláv gazdaságot, mert akadályozza a gazdasági reform megvalósítását, az egységes jugoszláv piac működését stb. Szlovénia többször sürgette a zárlat megszüntetését. Ante Markovics kérésére ebben az ügyben nemrég tárgyalóasztalhoz ült a két érdekelt köztársaság kormányának elnöke. Megbeszélésük azonban gyakorlatilag nem változtatott a helyzeten, mert a szerb kormány arra hivatkozik, hogy a bojkottfelhívásról nem tehet, hiszen azt a népfront elnöksége adta ki.
A szlovén döntés érzékenyen érinti az amúgy is mélypontra jutott koszovói gazdaságot. (folyt.)
1990. február 27., kedd 17:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szlovén válaszlépés a szerb gazdasági zárlatra (2.rész)
|
A szerb köztársasági kormány nyomban nyilatkozatot adott ki, amelyben ,,alaptalannak és tarthatalannak,, minősíti a ljubljanai válaszlépést. ,,Ilyen körülmények között - olvasható a nyilatkozatban - mit is gondolhatnának Szerbia polgárai a szlovén gondviselésről,,. Ljubljanában egy szót sem ejtenek a koszovói szerbek és crnagoracok súlyos helyzetéről, a veszélyeztetőket tartják veszélyeztetetteknek. Mit gondolhatnak arról a szlovén követelésről, hogy Koszovóban szüntessék meg a rendkívüli állapotot? Szlovénia megtagadta a jugoszláv föderáció illetékes szerveinek azt a parancsát, hogy küldjön rendőrségi alakulatokat az autonóm tartományba. Követelte, hogy a Koszovóba vezényelt szlovén katonák ne teljesítsék a kapott parancsokat. Milyen magatartást lehet elvárni Szerbiától, amikor a ljubljanai politikusok nyíltan kimondják, hogy Koszovo nem lehet Szerbia szerves része? Elvárható-e, hogy ezt ne tekintsék a szerb nép és állam létérdekei veszélyeztetésének, méltósága elleni támadásnak? A ljubljanai döntés aláássa a jugoszláv föderációt - olvasható a nyilatkkozatban. +++
1990. február 27., kedd 17:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|