 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és
környezetvédelmi bizottsága (3. rész)
|
A bizottság utolsó napirendi pontként az év végéig
véglegesítendő környezetpolitikai elképzelésekről tárgyalt. A
Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium beszámolója
szerint, bár az elmúlt évtizedben összegszerűen egyre többet
fordítottak környezetvédelmi beruházásokra, igazi áttörést nem
sikerült elérni. Ennek oka abban is keresendő, hogy adó-, ár- és
hitelrendszer ma még nem támogatja a környezetvédelmi
befektetéseket, illetve a környezetkímélő technológiák, termékek
bevezetését. Az a véleményük, hogy ebben a tekintetben is javítani
kell a környezetvédelem feltételeit. Kérdésekre válaszolva Perczel
György KVM miniszterhelyettes rávilágított: a külföldi működő tőke
bejövetelével fenáll az ország öko-gyarmatosításának veszélye, mert
feltételezhető, hogy a külföldi cégek egyrésze - éppen a náluk honos
igen szigorú környezetvédelmi előírások miatt - a kevésbé
környezetkímélő technológiákat kívánja hozzánk áttelepíteni. Ebben a
kérdésben nagy felelősség hárul a társulni szándékozó magyar
vállalatokra.
Felmerült, hogy miként lehetne feltárni és biztonságosan
elhelyezni, megsemmisíteni azt a nagy mennyiségű veszélyes
hulladékot, amelyet elmúlt évtizedekben raktak le a gazdálkodó
szervezetek a legkülönfélébb helyekre. A veszélyes hulladékok
elhelyezését ugyanis csak 1982 óta szabályozzák központi előírások.
A miniszterhelyettes szerint ezeknek az anyagoknak csak akkor
lehetne igazán a nyomára jutni, ha maguk az érintettek
tájékoztatnának arról, hogy hová is szállították azokat. Ehhez
természetesen garantálni kellene - mint erre már volt példa -, hogy
önbevallás esetén utólag nem szankcionálják az 1982-ig terjedő
időszakban történt környezetszennyezést.
A bizottság ülésén szó esett arról is, hogy a képviselők körében
aláírásokat gyűjtenek a kamatadó eltörlését javasoló indítvány
beadásához. Az elnöklő Berdár Béla úgy vélte, hogy ebben a kérdésben
a bizottság testületileg ne foglaljon állást; amikor ezt majd az
Országgyűlés tárgyalja, mindenki saját lelkiismerete szerint
szavazzon.
Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi
bizottságának néhány tagja délután ellátogatott a Központi Fizikai
Kutató Intézetbe. A bizottsághoz ugyanis olyan állampolgári
bejelentés érkezett, miszerint a KFKI reaktorának bővítése
környezetvédelmi szempontokból kifogásolható. E kérdésben több
szakértőt is meghallgattak, s azok megnyugtató választ adtak az
aggodalmakra. (folyt.köv.)
1990. február 16., péntek 16:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|