|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Bizonytalanság a JKSZ jövője körül (1.rész)
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. február 3. szombat (MTI-tud) - Továbbra is
teljes a bizonytalanság a JKSZ két hete megszakadt rendkívüli
kongresszusának esetleges folytatása és a jugoszláv párt jövője
körül. Milan Pancsevszki, a KB Elnökség elnöke ugyan péntekre
Belgrádba konzultatív megbeszélésre hívta össze a hat tagköztársaság
és a két autonóm tartomány kommunista szövetségeinek, valamint a
néphadsereg pártbizottságának képviselőit, hogy kiutat keressenek a
mély válságból és elmozduljanak a patthelyzetből, de a
véleménycserén a szlovén és a horvát kommunisták képviselői nem
vettek részt. A megjelentek más témáról, az elmúlt napok drámai
koszovói eseményeiről tárgyaltak. Elhatározták, hogy az elnökség
néhány tagja a normalizálás elősegítése végett az autonóm
tartományba utazik.
A szlovén kommunista párt központi bizottsága egyelőre befagyasztotta kapcsolatait a JKSZ-szel, a horvátországi, bosznia-hercegovinai, makedóniai és néphadseregbeli kommunisták pedig azt vallják, hogy a JKSZ a szlovének nélkül nem működhet.
Egy bizonyos: a JKSZ nem lehet és többé nem lesz olyan párt, amilyen volt. Ha el akarja kerülni a széthullást és a politikai porondon akar maradni, akkor le kell mondania a demokratikus centralizmus elvéről, és az önálló köztársasági kommunista szövetségek egyenjogú, önkéntes egyesülésévé kell válnia, amely minden határozatát egyöntetű szavazással fogadja el. Ha ebben nem sikerül közös nevezőre jutni, akkor a JKSZ legfeljebb a szerb, a Crna Gora-i, a koszovói és a vajdasági kommunista szövetséget fogja majd össze, tehát semmiképpen sem lesz országos párt. (folyt.)
1990. február 3., szombat 10:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bizonytalanság a JKSZ jövője körül (2.rész)
|
Nyitott kérdésnek tűnik, hogy mi legyen a szerb köztársaság két autonóm tartománya, a Vajdaság és Koszovo kommunista szövetségével. Az elmúlt két hétben elhangzott ljubljanai és zágrábi nyilatkozatok még véletlenül sem tettek említést róluk. Nyilvánvaló, hogy a Szerb Kommunista Szövetség olyan szerves részének tekintik őket, amelyeket a JKSZ KB-ban vagy az Elnökségében nem illet meg külön képviselet, ám hangosan ezt nem mondják ki.
Újsághírek szerint mind a szlovén, mind a horvát párt szorgalmazza, hogy Milan Pancsevszki, a JKSZ KB Elnökségének makedón elnöke mondjon le tisztségéről, mert a rendkívüli kongresszussal megbízatási ideje lejárt. Javasolják, hogy helyét Petar Simics altengernagy, a néphadsereg pártbizottságának elnöke vegye át. (A rendkívüli kongresszuson a szlovén küldöttek távozása után Petar Simics a legmagasabb pártfórum munkájának megszakítása mellett foglalt állást. Azóta tett nyilatkozatban is elutasította, hogy a történtekért Szerbia, Crna Gora, a Vajdaság és Koszovo pártvezetői egyedül Szlovéniát hibáztatják).
A JKSZ KB apparátusa két hét óta szabadságon van. Bejárnak ugyan az új-belgrádi sokemeletes székházba, de nincs mit tenniük. Stefan Korosec, a JKSZ KB Elnökségének szlovén titkára kivette évi rendes szabadságát, és mások is követték példáját.
A rendkívüli kongresszus folytatásának nélkülözhetetlen feltétele az is, hogy mindenki elfogadja a szakadást kiváltó politikai nyilatkozatot, amely leglényegesebb pontjában kimondja, hogy a JKSZ lemond eddigi politikai monopóliumáról, és állást foglal a többpártrendszerű parlamenti demokrácia bevezetése mellett. Napjainkban, amikor Jugoszláviában már tucatjával működnek az ellenzéki demokratikus pártok, és az ország az áprilisi szabad demokratikus képviselőházi választásokra készül, a JKSZ olyan új körülmények közé került, amelyben az eddigi állampártként nem létezhet. +++
1990. február 3., szombat 10:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|