|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Tanácskozik a JKSZ kongresszusa - felszólalások (1.rész)
|
Márkus Gyula és Walkó György, az MTI tudósítói jelentik:
Belgrad, 1990. január 21. vasárnap (MTI-tud) - A JKSZ
rendkívüli kongresszusán a munkabizottsági vitákban vasárnap néhány
éles hangú és a személyeskedést sem nélkülöző felszólalás is
elhangzott a párt jövőbeni szerepéről, a demokratikus centralizmus
megszüntetéséről, Koszovóról és az állami tulajdon átalakításáról.
Szlavko Susak megismételte azt a szlovén követelést, hogy a JKSZ
legyen a köztársasági és tartományi szövetségek egyesülése.
Álláspontunk az, hogy a JKSZ részeinek alkalmazkodniuk kell az adott
területen uralkodó körülményekhez, ami viszont egy központositott
szervezetben ellentétekhez vezetne - szögezte le. Ezzel több küldött
szembeszállt, mert szerintük a problémákat eddig az akozta, hogy a
JKSZ-ben már eddig is többpártrendeszer volt. Egyesek szerint a
köztársasági szövetségek önálló pártként tevékenykedtek.
Ezúttal is véleménykülönbségek mutatkoztak a koszovói válság értékelésében. Milos Csirics szlovéniai küldött például azt hangoztatta, hogy Koszovóban a ,,gumibotok árnyékában tartották meg a képviselőházi választásokat,,. Erre számos heves válasz következett. Ciril Ribicsics szlovéniai delegátus azt állította, hogy a JKSZ is hozzájárult a koszovói elnyomáshoz és a politikai perek megrendezéséhez. ,,Emiatt Európa igen messze került tőlünk, nemcsak Szerbiától és Szlovéniától, hanem egész Jugoszláviától is,, - mondta. Több szerbiai küldött erre azzal válaszolt, hogy épp a szlovén vezetés politikája okozta a koszovói válság elhúzódását.
Ciril Ribicsics újból szót kért, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a JKSZ valaha a reformfolyamatok élén járt, most pedig azok végén kullog.
A gazdasági reformmal foglalkozó bizottságban Gojko Sztanics kifejtette, hogy a társadalmi tulajdont vegyes tulajdonná kell átalakítani, s minden tulajdonformát egyformán kell elbírálni. (folyt.)
1990. január 21., vasárnap 14:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|