|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (2. rész)
|
A sokközpontú hatalom nemcsak az állami intézmények szintjén, hanem a társadalomban is a demokrácia legfontosabb garanciája. Szociológiai elemzésében rámutatott arra, hogy ma még egyetlen pártnak sincs megbízható, visszaigazolható társadalmi bázisa, nincs ellenőrizhető legitimizáltsága. Általános megfigyeléseként szólt arról, hogy a pártok önmagukat túlértékelik, jóllehet nincs egyértelműen azonosítható politikai karakterük. Gyűjtőpártok, amelyeknek az első megméretés után újra kell gondolniuk programjukat, szervezeti felépítésüket, politikai bázisukat. Szerinte a választások után a mértékadó nyolc-tíz párt közül egyetlen egy sem lesz, amely abszolút többséget szerezhet a Parlamentben. A hatalomból részt kérő centrumok közötti ellentéteket elemezve annak a véleményének adott hangot, hogy az MDF és az SZDSZ között a konfliktus egyre élesebbé válik, a kollektív szintre emelkedett személyi problémák miatt szociológiailag elképzelhetetlen, hogy választási, illetve kormányzati koalícióra lépjenek a belátható jövőben. A tévedés csekély kockázatával jósolható az is, hogy szövetség az SZDSZ és az MSZP között sem jön létre belátható időn belül. Mindebből viszont az következik, hogy óhatatlanul egymás felé mozdul a nemzeti keresztény centrum és az MSZP. Az MDF és a köréje csoportosuló szervezetek, illetve az MSZP közötti nagykoalíció viszont csak akkor lehet életképes, ha az utóbbi szervezet hiteles párttá válik három-hat hónap alatt. Bihari Mihály szerint ez a fajta koalíció a parlamentben 70 százalékos többséget is elérhet. Bihari Mihály végezetül rámutatott: a szociológia-történeti változások ellenére az országnak ma sincs demokratikusan megszervezett politikai gazdája. Ennek megteremtése a pártok, illetve a társadalmi politikai erők legfontosabb feladata. Ferge Zsuzsa referátumában arról beszélt, hogy a pártoknak nincs arcuk, s szerinte a választások után sem lesz igazán. Bizonyos kérdéseket önmagukban kellene tisztázni ehhez. A pártok egyetértenek abban, hogy nincs szükség egyes, nem túlságosan rossz mai rendszerek elsorvasztására, hiszen például az egészségügyi rendszer nem bolsevik képződmény, s a társadalombiztosítás is a nyugat-európai szociáldemokrácia irányát követte. Az országban élő 3 millió szegényre, a szegénység felé tartó emberek számára csak az nyújthat reményt, ha lesznek olyan pártok, amelyek képesek garanciát adni elemi biztonságuk megteremtésére. (folyt.köv.)
1989. december 9., szombat 15:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|