 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
1989. október 23-a eseményei (5. rész)
|
Tíz- és tízezrek gyűltek egybe az október 23-ai
rendezvénysorozat központi eseményén, a Kossuth téren. A Parlamentet
nemzeti színű zászlók díszítették, középen pedig a hatalmas,
Szabadság
Függetlenség
feliratú transzparens előtt tartotta egy
asszony azt a középen lyukas nemzeti lobogót, amely Nagy Imre és
mártírtársai június 16-i temetésén az ismeretlen forradalmár
koporsóját fedte. Azon az erkélyen pedig, amelyen 33 évvel ezelőtt
Nagy Imre szólt a Kossuth téren egybegyűlt tömeghez, a politikus
arcképét helyezték el. A Parlament főbejárata előtt pontban 6 órakor
Bereczky Vilmos, a 22 ellenzéki szervezetet tömörítő Október 23-a
Bizottság elnöke nyitotta meg hangsúlyozva, hogy 33 esztendő után,
az újjászületett Magyar Köztársaság kikiáltásának napján először van
alkalom október 23-a szabad megünneplésére.
Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének elhangzása
után elsőként Fónay Jenő mondott beszédet.
,,Akkor, az újságfáklyák lángjainál Nagy Imrét követeltük a
kormányba. Ma, 1956 igazságával azt követeljük, hogy a ma
kihirdetett Magyar Köztársaság a nép boldog, független állama
legyen, de ne csak papíron, hanem a valóságban is,, - mondotta
egyebek között. Szólt arról, hogy számára ez a nap nem ád teljes
megnyugvást, mert ,,hiába tűztük ki célul, hogy október 23-a nemzeti
ünnep legyen, még mindig fenntartással, ellenállással kell
szembenéznünk. Ők a mai napot a nemzeti megbékélés, a nemzeti
emlékezés napjává minősítik,, - hangoztatta, majd az októberi
napokat felidézve kijelentette: ,,mi, ez a csodálatos emberáradat
esküszünk, hogy október 23-a számunkra nemzeti ünnep,,.
Végezetül új összefogásra hívott fel. ,,Tanuljuk meg keserves
múltunk tanulságait
Ne engedjük magunkat megosztani. Ez a mi
nemzeti ünnepünk legnagyobb követelése és értékelése,, - mondotta.
Obersovszky Gyula, akit 1956 után halálra ítéltek, majd ezt
böntönbüntetésre változtatták, máig benne élő sérelmeiről beszélt a
többi között arról, hogy nincs útlevele mind a mai napig, a XX.
századi Európa közepén. A továbbiakban kijelentette: ,,Jóleső
érzéssel tekintek Moszkva felé. Szorítok Gorbacsovért, akinek végre
sikerült megforgatni az áporodott légtereket. Szorítok érte és
féltem. Csak illúzió addig a mi szabadságunk is, amíg Moszkva nem
szabad.,, Majd úgy fogalmazott: ,,Ronald Reagan kezét
,,visszamenőleg is,, meg kell szorítania felbecsülhetetlen
érdemeiért abban, hogy kezd valami dallam térülni a világra, a
sorsüldözte keleti térfelekre is átható dallam.,,
A szónok felidézte a népfelkelés napjait, benne saját
tevékenységét, ahogyan útjára indította a forradalmi ifjúság lapját,
az Igazságot. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 20:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|