 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (2. rész)
|
Többen kritikus hangnemben tették fel a kérdést: mire vár a TIB,
miért nem kezdeményezője az ünnepi rendezvényeknek? Kijelentették: a
TIB-nek nem csatlakoznia kell valakikhez, hanem az ügy élharcosaként
fellépni. Volt, aki amellett foglalt állást, hogy október 23-a
történelmi emléknappá nyilvánítása kevés, legyen piros betűs nemzeti
ünnep, munkaszüneti nap. Jó néhány hozzászóló egyetértett azzal,
hogy - miként március 15-ét - október 23-át sem sajátíthatja ki
egyetlen párt, csoportosulás, áramlat sem, nincs joga saját
politikai céljai érdekében felhasználni. A TIB végül úgy határozott,
hogy október 23-a megünneplésével kapcsolatban felhívást hoz
nyilvánosságra.
Az utolsó nagy téma a politikai okokból bebörtönzöttek,
internáltak és más módon meghurcoltak politikai, erkölcsi, jogi és
anyagi rehabilitációja volt, amely rendkívüli erőfeszítéseket
igényel a TIB-től is. Ez derült ki a jogi és kegyeleti bizottság
beszámolójából. Sokan fordulnak tanácsért, segítségért a
bizottsághoz, amelynek szakértői ezenközben a jogalkotás folyamatába
is intenzíven bekapcsolódtak. Az már világossá vált, hogy nem lesz
elegendő az a törvény, amely megsemmisíti a politikai
bűncselekmények miatt 1956. október 23-a után hozott bírói
ítéleteket. Külön jogszabályra van szükség a kártalanításról az
elítéltek, az internáltak és az előzetes letartóztatásban tartottak
esetében. További jogszabálymódosításokat kezdeményez a TIB a
nyugdíjak felülvizsgálatával kapcsolatban is. Szó volt azokról az
utasításokról is, amelyeket a temetkezési intézet, illetve a temetői
irodák kaptak a kivégzettek nyughelyéről adandó felvilágosítási
kötelezettséggel, a kihantolással, az újratemetéssel kapcsolatban,
illetve arról, hogy mely esetekben kell a költségeket a
hozzátartozóknak megtéríteniök. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 21:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|