 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Újabb menekülők 3.
|
München, 1989. augusztus 19. (SZER, Világhíradó) - NDK polgárok
újabb drámai menekülése a magyar-osztrák határon - több százan
nyomultak át ma délután nyugatra, amikor a vasfüggönytől
megtisztított határon elkezdődött az úgynevezett páneurópai piknik.
Erről a rendezvényről a holnapi Világhíradóban számolunk be. A
menekülésekről viszont bécsi tudósítónk, Hanák Tibor ma küldött
összefoglaló háttérinformációt.
- Az Ausztriába érkezők száma nem csökkent, hanem drámaian
megemelkedett az utóbbi napokban. Míg augusztus elején naponta
80-100 NDK állampolgár jutott át az osztrák-magyar határon,
augusztus közepére megkétszereződött a számuk, és jelenleg már napi
250-300 menekült érkezéséről tudósítanak. Az egyre növekvő szám
természetesen fokozza az osztrák hatóságok gondját, s némiképp
háttérbe szorítja a magyar és lengyel, nem utolsósorban a Romániából
érkező magyar menekültek problémáit.
Láthatóan azonban nem csupán gazdasági és szociális feladatok
keletkeznek a tömeges menekülésből, hanem megterhelik a nemzetközi
politikát is, melyet Ausztriában meglehetősen gondterhelten néznek.
Növekszik a feszültség Bonn és Kelet-Berlin között, de Kelet-Berlin
és Budapest között is, s mint egynémely megnyilvánulásból tudjuk,
Prága és Bukarest sem nézi valami jó szemmel a magyar politikai
fejlődést, és ennek részeként a keletnémet és román átmenőforgalmat,
a tranzitország kialakulását.
Másrészt viszont épp a napokban mutatott rá az osztrák
kormánylap, a Wiener Zeitung, hogy mennyire fontos Magyarországnak a
nyugatnémet gazdasági kapcsolatok kedvező alakulása. Budapest ezt
aligha teheti kockára, hiszen egész belső fejlődése hitelét
vesztené, ha megváltoztatná liberális ügykezelését a keletnémetek
által teremtett problematikával kapcsolatban.
Hogy Ausztriában milyen élénken foglalkoztatja ez a kérdés a
politikai életet, mi sem érzékelteti jobban, hogy a hosszú ideje
elnémult Osztrák Kommunista Párt is megszólalt ezzel a témával
kapcsolatban. (folyt.)
1989. augusztus 19., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|