|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
A mecseki szénbányászok is csatlakoztak az uránosokhoz Augusztus 30: tömegdemonstráció és munkásgyülés pécsett
|
1989. augusztus 4., péntek - A mecseki szénbányászok is csatlakoztak az uránbányászok augusztus 30-ára tervezett pécsi tömegdemonstrációjához. A szénbányák szakszervezeti titkári testülete egyhangulag döntött arról, hogy a munkásszolidaritás jegyében támogassák az ércbányászok megmozdulását, s részt vegyenek a pécsi uránvárosban tartandó felvonuláson és az azt követő nagygyűlésen a sportcsarnokban. A demonstrációra, amelynek megrendezéséről röpgyűlések sorazatán határoztak az uránbányászok, meghívták a kormány és a szakszervezetek vezetőit is, hogy választ kérjenek az ércbányászokat aggasztó bányabezárással kapcsolatos kérdésekre.
A mecseki szénbányászok - akárcsak a demonstrációt kezdeményező uránbányászok - szintén vállalták, hogy a szerdára eső munkanapot, amennyiben az műszakjukat is érinti, ledolgozzák, mert nem akarják, hogy a megmozdulásnak sztrájk-jellege legyen. Időpontként azért választották augusztus 30-át, mert az elég közel van az a bányásznaphoz, s a felvonulást és a munkásgyülést gondolatilag ahhoz kívánják kapcsolni, másfelől viszont nem áll szándékukban az ünnep hangulatának megzavarása. A nyárvégi időpont ráadásul arra is alkalmas, hogy vakációt töltő gyermekeikkel, szabadságon levő feleségeikkel együtt, családosan vonuljanak fel, ezzel jelezve, hogy a bányászat sorsa nemcsak az adott vállalatnál dolgozókat, hanem rajtuk kivül hozzátartozóik ezreit is érinti. A mecseki ércbányászok már a demonstrációról hozott döntéskor is hangsulyozták, hogy azzal nem a szükségszerü gazdasági lépések megtételét akarják megakadályozni, hanem azok befolyásolása a céljuk. Arra szeretnének biztositékot kapni, hogy a maguk és családjuk megélhetéséről a jövőben is gondoskodni tudnak tisztes munkával. Az uránbányászok - s immár a szénbányászok - megmozdulását pécs és baranya más vállalatainak szakszervezeti bizottságai is támogatásukról bizositották. A szervezők a pécsi felvonuláson és a nagygyülésen nyolc-tizezer résztvevőre számitanak. (MTI)
1989. augusztus 4., péntek 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|