|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Uránbányász demonstráció lesz Pécsett
|
1989. július 12., szerda - Tömegdemonstrációt szerveznek a jövőjükért aggódó mecseki uránbányászok. A sorozatosan megrendezett röpgyűléseken a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói úgy határoztak, hogy az idei bányásznapot megelőzően - augusztus 30-án - felvonulást tartanak a pécsi uránvárosban, amit munkásgyűlés követ a városi sportcsarnokban. A nagygyűlésre meghívják az illetékes országos és helyi szervek vezetőit, s választ kérnek tőlük az uránbányák tervezett bezárásáról.
Mint ismeretes: a gazdasági élet racionalizálásával összhangban felmerült a mecseki uránérc-bányászat megszüntetésének terve is. A Minisztertanács később dönt csak a bányavállalat sorsáról, ám a különböző nyilatkozatok, hírek és rémhírek érthető nyugtalanságot keltettek a MÉV dolgozói körében. Ezért kezdeményezték, hogy tömeges megmozdulással hívják fel a közvélemény figyelmét az uránbányászok helyzetére. A vállalati szakszervezeti bizottság természetesen egyetértett az akció gondolatával, s ennek nyomán került sor - az üzemi bizottságok szervezésében - a röpgyűlésekre. Valamennyi munkahelyen felhatalmazást adtak a bányászok a szakszervezeti bizottságnak, hogy megkezdje az augusztus 30-i megmozdulás előkészítését. A választás azért esett erre a napra, mert gondolatilag hozzá akarják kapcsolni a bányásznaphoz, ugyanakkor nem akarják megzavarni az ünnep hangulatát. A demonstráció hétköznapra esik, s hogy ne legyen sztrájkjellege, a bányászok vállalták: egyik szabadnapjukon ledolgozzák a késő délutáni műszakot. Gyulai Sándor, a mecseki ércbányászati vállalat szb-titkára az MTI munkatársának elmondta, hogy az uránbányászok megmozdulása nem a szükségszerű gazdasági döntések ellen irányul, hanem befolyásolni kívánja azokat. Fel akarják hívni az illetékes állami szervek figyelmét, hogy döntésük több ezer mecseki bányász sorsát közvetlenül, további sok ezer pécsi-baranyai ember jövőjét pedig közvetett módon érinti. Biztosítékot kérnek tehát arra, hogy a jövőben is tisztességes munkával gondoskodhatnak önmaguk és családjuk megélhetéséről. Pécs és Baranya más vállalatainak szakszervezeti bizottságai máris jelezték, hogy támogatják az uránbányászok kezdeményezését. (MTI)
1989. július 12., szerda 15:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|