 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
A Minisztertanács Bős-Nagymarosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottságának állásfoglalása a Bős-Nagymarosi Vízlépcső fő műveinek és a járulékos beruházások készültségi fokáról (1. rész) (OS)
|
1989. május 10., szerda - 1. A Bizottság az 1989. május 5-6-i
szigetközi helyszíni szemle tapasztalatai alapján megállapítja, hogy
a térségben egyre növekvő távolság észlelhető a BNV műszaki
állapota, valamint a járulékos beruházások készültségi foka között.
A fő művi beruházások (dunakiliti tározó és kapcsolódó
létesítmények, bősi erőmű) az előre megszabott ütem szerint folynak,
a járulékos közcélú beruházások pedig jelentősen elmaradtak. Mind a
késés, mind e tennivalók együttes megvalósításának esetleges
elmaradása reális gazdasági, környezeti és politikai károkkal
fenyeget.
2. A Bizottság megállapította, hogy nem, vagy csak részben,
illetőleg jelentős időbeli késéssel kerültek végrehajtásra az
Országgyűlés 1988. októberi határozatában, valamint a
Minisztertanácsnak az Országgyűlési döntés megvalósítását szolgáló
határozatának vonatkozó pontjában írt feladatok.
3. A Bizottság megítélése szerint e tények a BNV ellenzőinek
érvelését, tárgyalási pozícióját erősítik.
4. A Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a beruházás fő művei
és a járulékos beruházások elkészültének ügyét nem szabad egymástól
elszakítani, hanem egységként kell kezelni, mert a társadalom előtt
csakis az egyidejű infrastruktúrális fejlesztéssel, meliorációval,
egyéb közcélú beruházásokkal együtt lehet felmutatni nemzeti
érdeket, a térség és az ország javát szolgáló értékeket. Szükséges a
két folyamat összhangba hozatala, a mozgósítható anyagi és személyi
eszközök koncentrálása, a Kormánynak az üggyel kapcsolatos hazai és
nemzetközi kondícióinak javítása érdekében is.
5. A Bizottság tapasztalata szerint a térség lakossága az életét
zavaró körülményeket, mint az építkezés szükségszerű vonzatát
ezideig megértéssel fogadta. Tette ezt annak reményében, hogy a
települések épített környezetében keletkező károsodásokat (pl.
Dunakilitiben) a beruházó természetesen elismeri és vállalja ezért a
kártérítést. Másodszor pedig - és ennek jelentősége nagyobb - azért
vállalt terheket, köztük anyagi terheket a térség lakossága, mert a
beruházás következtében és ezzel egyidejűleg pozitív változást
remélt ettől a mikrokörnyezetében. E pozitív változást - többek
között - a kellő időben megépülő víz- és csatornaművek jelentették
volna. A tényhelyzet az OVIBER elutasító magatartásával párosul.
(folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 16:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|