|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
A Duna-mozgalmak felhívása (1. rész) (OS)
|
Budapest, 1989. április 9., vasárnap - A Duna-mozgalmak és a független politikai szervezetek a vízügyi beruházókkal szemben az Akadémia álláspontját téve magukévá, 1988 októberében meghirdették az aláírásgyűjtő akciót a nagymarosi vízlépcső elhagyására, és a kormány-tájékoztatót jóváhagyó október 7-ei parlamenti döntést megsemmisítő népszavazás kiírására. Azóta nem sok történt Nagymarosnál - még közel félmillió köbméter sziklát kellene ahhoz kirobbantani, hogy az alapozás egyáltalán megkezdődhessen -, de annál több történt másutt. Világossá vált, hogy az ország gazdasági helyzete tovább romlott, és a teljes befejezéshez szükséges több mint százmilliárdot, valamint a hitelek visszafizetéséhez és a környezetvédelmi beruházásokhoz szükséges százmilliárdokat - az életszínvonal további csökkentésével, más hasznos beruházások rovására - nem szabad erre az elhibázott célra pazarolni. Megerősödött Magyarország nemzetközi tekintélye, ma már a világ szimpátiájától kísérve bocsátkozhat bele a nemzetközi szerződések újratárgyalásába. És kibontakozott - elsősorban az építkezések által leginkább veszélyeztetett területen: a Dunakanyarban és Budapesten - az aláírási mozgalom. E tényezők figyelembevételével a kormány úgy döntött, hogy nem hallgat többé kizárólag a beruházás megvalósításában érdekelt vízügyesek érveire, hanem az ésszerűség és a közmegegyezés útját keresi. Március 9-én Németh Miklós miniszterelnök a Parlamentben bejelentette, hogy május-júniusban a bős-nagymarosi beruházás ügyét újra a parlament elé terjeszti, a népszavazási törvénnyel együtt, és addig az építkezéseken nem engedélyez semmilyen munkát, ami visszafordíthatatlan változásokat okozna. A népszavazási törvény elfogadása után tehát az ország választójogosult polgárai dönteni fognak. De a döntésre hivatott választópolgárok már addig is, a népszavazást megelőzően is kifejezhetik véleményüket. Felhívunk mindenkit, aki egyetért az építkezések felfüggesztésével és a népszavazás kiírásával, elmúlt 18 éves és nem áll a jogait korlátozó büntetés hatálya alatt, továbbá nem írt még alá sehol az országban népszavazást kérő aláírásgyűjtő ívet, írja le a népszavazási kérelem alábbi szövegét (ugyanez van az ívekre nyomtatva), írja alá olvashatóan a nevét, a foglalkozását, irányítószámmal az állandó lakcímét, és küldje el az aláírt szöveget nekünk. Ki-ki maga is aláírásgyűjtő aktivistává válhat, ha a leírt szöveget másokkal is aláíratja, de legyen rá figyelemmel: csak az olyan aláírás érvényes, amelyet valaki sajátkezűleg, a szöveget elolvasva, kényszerítés nélkül és önként írt alá, ugyanolyan felelősen és komolyan, ahogy majd a népszavazási szavazócédulát fogja kitölteni. (folyt.köv.)
1989. április 9., vasárnap 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|