 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP ajánlja 3.
|
Az MSZMP Központi Bizottsága mindezekkel összhangban
kinyilvánította: a jövőben maga sem tart igényt vezető szerepének
alkotmányos deklarálására, jóllehet a társadalom irányításában
politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni.
Ugyanakkor együtt kíván működni minden olyan más politikai,
társadalmi szervezettel, amelynek célja, programja, tevékenysége
összhangban áll az alkotmánnyal.
A modern alkotmányok egyértelműen kinyilvánítják az emberi,
állampolgári jogok, valamint alapvető kötelességek érték-jellegét és
azt, hogy az alkotmány az ebbe a körbe tartozó értékeknek a
biztosítása érdekében határozza meg az állami szervek rendszerét,
feladatait. Erre is figyelemmel javasolja az MSZMP Központi
Bizottsága: az emberi és az állampolgári jogok illetve kötelességek
- nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt
magyar kötelezettségekkel összhangban - jelentőségüknek megfelelően,
teljes körűen kapjanak helyet az új alaptörvényben. Az emberi,
állampolgári jogok valamint kötelességek tekintetében is
érvényesüljön a jogállam eszméje. Rögzítse az új alkotmány: a
nemzetiségi jogok a hazánkban élő, magukat valamelyik nemzetiséghez
tartozónak valló magyar állampolgárok olyan egyéni illetve kollektív
jogosítványai, amelyek őket a többi, alkotmányban biztosított
emberi, állampolgári jogon felül illetik meg.
Ajánlja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az új alkotmány
teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Az állami
hatalomgyakorlás elveként rögzítse a hatalmi ágak elválasztásának
elvét, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés, a köztársasági elnök,
a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatási
szervezet, a közigazgatási szervezet és a helyi-területi
önkormányzatok nem általában hatalmi szervek, hanem csak
meghatározott hatalmi jogosítványok birtokosai és alkalmazói.
Fejezze ki az új alaptörvény: az Országgyűlés - mint törvényhozó
hatalom - mellett a Minisztertanács és a neki alárendelt
közigazgatási szervezet - mint végrehajtó hatalom - valamint az
igazságszolgáltatási szervezet - mint bírói hatalom - is teljes
szuverenitással működhessen. Ugyancsak a hatalmi ágak
elválasztásának elve alapján határolja el egymástól az alkotmány a
központi és a helyi-területi hatalom - mint önkormányzat -
jogosítványait. Garantálja, hogy a különböző hatalmi ágak
kölcsönösen egymás korlátjai is legyenek. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|