|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz, Pozsgay, Németh - újabb visszhang 2.
|
A brit Reuter hírügynökség azt emelte ki Grósz szavaiból, hogy a vezetésen belüli nézetkülönbségek veszélyeztetik a reformot. Úgy értelmezte az interjút, hogy abban a főtitkár új vezetők megválasztására szólította fel a Központi Bizottságot. A Reuter szerint Grósz kijelentései Berecz Jánosnak, Pozsgay Imrének voltak címezve azokért a nyilatkozatokért, amelyeket svájci távolléte alatt tettek. ,,Berecz szombaton azt mondta, hogy a párt nem képes ellenőrizni a politikai folyamatokat, Pozsgay pedig kijelentette, hogy 1956 nem ellenforradalom volt, ahogyan 32 éven át hivatalosan minősítették, hanem népfelkelés,, - emlékeztet a hírügynökség. A brit hírügynökség a Grósz-interjúból azokat a kijelentéseket idézi, amelyek szerint a májusi pártértekezlet óta romlottak a reformprogram megvalósításának feltételei a vezetők közötti személyi nézeteltérések miatt, s ezért a KB-nak kell dönteni legközelebbi, februári ülésén, hogy nincs-e új vezetőségre szükség. A Reuter szerint nyugati diplomaták úgy értékelik a Grósz-interjút, hogy a főtitkár megpróbálta fegyelemre inteni vezető kollégáit. De a diplomaták szerint éppen a stabilitás szükségessége védi meg mind Bereczet, mind Pozsgayt attól, hogy eltávolítsák őket a Politikai Bizottságból. Az EFE spanyol hírügynökség úgy értekelte Pozsgay interjúját, Grósz nyilatkozatát és Németh Miklós beszédét, hogy Magyarországon heves vita bontakozott ki az 1956-os események megítélése körül. Megjegyzi, hogy Pozsgay az első magyar politikus, aki nemcsak az 1956-os eseményeket értelmezi újra, hanem pozitivan értékeli az 1958-ban kivégzett Nagy Imre egykori miniszterelnök tevékenységét is. A TASZSZ kedden egyetlen tudósításban ismertette Pozsgay, Németh és Grósz nyilatkozatát, illetve beszédét. Pozsgaytól azokat a kijelentéseket idézte, amelyek szerint 1956 népfelkelés volt, és tiszteletben kell tartani azokat a történelmi tényeket is, amelyek csak később derülnek ki, továbbá hogy 1956 ilyen értékelésével közeledik a politika a történelemtudományhoz és a közvéleményhez. Németh szavaiból azt emelte ki a szovjet hírügynökség, hogy a történelmi eseményeket nem szabad egyetlen szóval jellemezni, és hogy 1956 nemzeti felkelés és egyben szocialistaellenes terrorista lázadás is volt. Nem szabad megengedni, hogy a hibák feltárása és a rehabilitáció politikai kampánnyá váljék, és szakadást idézzen elő a magyar társadalomban, idézte a TASZSZ. (folyt.)
1989. január 31., kedd 21:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|