 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz Károly interjúja (6. rész)
|
A jelszavak nem jelentenek új rendet
Azt a gyakorlat fogja
megfogalmazni. Ezért fontos, hogy az újért való küzdelemben előbb
saját magunkkal vívjuk meg a harcot, hogy tisztázhassuk kérdéseinket
és a jövőre vonatkozó válaszokat.
- A közvélemény részéről viszont egy másik típusú nyomást érzek,
a parttalanság nyomását. Abban, hogy mindent tagad, ami az elmúlt
harminc év alatt érték volt. Ma ez sikk, s óriási öntévesztés. Mert
az 1956 utáni korszak valódi hibái minőségileg más természetűek,
mint az 1956 előtti korszak hibái voltak. 1956 előtt egy klasszikus
sztálini modell hibái jelentek meg, míg 1956 után ezek a durva és
nyers hibák eltűntek a politika színpadáról. Nem volt törvénysértés,
nem tudok róla, hogy lett volna
Nem volt önkény, ami korábban volt.
Az 1956 utáni időszakban 10-15 évig helyes törekvés volt, hogy a
társadalmi szervek közötti szereposztás markánsabban fogalmazódjon
meg. Új szellemiség, új gyakorlat honosodott meg. Új sikerek is
születtek és hibák is előfordultak. De mondom, a hibák természete
más volt. Miben látom az 1956 utáni szakasz problémáját? Az 1956
utáni vezetés alapjaiban felszámolta a korábbi struktúrát, de nem
épített ki egy intézményes rendszert, hogy még egyszer ne
fordulhassanak elő a korábbi hibák. Az 1956 utáni vezetés eleve
elutasította ezeket a torzulásokat és saját bőrén érezte annak
összes káros következményét. De tény: ez a vezetés egy idő után
túlzottan megszokta azt a közeget, amelyben dolgozott; egy idő után
túlzottan kötődött önmaga korábbi döntéseihez, önkontrollja
meggyengült, nem volt elég kritikus önmagával szemben, és ezáltal
felerősödtek a szubjektív természetű tévedések. És itt van egy
lényeges különbség: míg korábban 1956-ig, majd később, mondjuk a
1970-es évekig a párt- és az állami tevékenység különválasztása
tudatos munka volt. Később ismét megkezdődött a ,,párt-állam,,
koncepciójának a megerősödése. Én a lényegi hibát abban látom, hogy
a régi mechanizmussal szemben nem épült ki a jól működő,
természetéből eredően a szubjektivizmust gyengítő új rendszer és
mechanizmus.
- Gondunkat növeli, hogy a gazdaságból nem meríthettünk elég
sikerélményt. A társadalom türelmetlen és ez nyom bennünket. Pedig
1988 - másfél évtized után - az egyik legsikeresebb gazdasági
esztendő volt, szinte teljesült a rövidtávú hároméves programunknak
első esztendejére megtervezett időarányos leckéje. Azért mondom,
hogy szinte, mert a szerkezetátalakításban nem tudtunk nagyobbat
lépni, de ezt nem tartom komoly hibának. Ez egy év után nem
számonkérhető - a szerkezetátalakítás évtizedek terméke lehet.
(folyt.köv.)
1989. január 30., hétfő 20:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|