 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz Károly interjúja (5. rész)
|
- Ami a választásokat illeti. Elképzelésem szerint - azért
mondom az én elképzelésemet, mert utaltam rá, hogy erről ezután fog
határozni a Központi Bizottság - a választásokat az új alkotmány
alapján kellene megtervezni. Az új alkotmány a társadalmi vita után,
az év végére elkészíthető. Ezt követően ennek a parlamentnek kellene
elfogadnia az új alkotmányt, majd a népszavazással megerősíteni. Ezt
követően kellene a választási törvény szellemében lebonyolítani a
helyhatósági választásokat. S amennyiben úgy dönt a parlament, hogy
ő akarja megválasztani a köztársasági elnököt, azt is; de ha az
ország népe akar választani népszavazással, akkor legyen így. Az új
parlament megválasztásával kellene befejezni ezt a menetrendet.
Végére kellene hagyni a párt XIV. kongresszusát, megfordítva a sok
évtizedes gyakorlatot, így a párt meríteni tudna a választások során
felhalmozódott politikai tapasztalatokból. Nem utolsó sorban
támaszkodhatna azokra, akik a választási csatákban meg tudták vívni
a maguk harcát, és egy választói közösség által megmérettek. Ezáltal
a pártvezetés erkölcsi-politikai bázisa markánsabbá és szilárdabbá
válhatna. Erre lehet azt mondani, hogy eltér a gyakorlattól, de
jogos ez a megközelítés. De felvetődhet az a kérdés is, hogy a
választásokon milyen platformmal lépnek fel a párttagok. Ha nincs
kongresszus, nincs program sem. Én azt gondolom, a Központi
Bizottság programelőkészítő munkáját úgy kell meggyorsítani, hogy a
program fő elemeit a választások előtt a párttagság megismerje, és
legyen mit képviselnie. A programnak is jót tenne, ha a választási
viták során felvetődő ellenvélemények, vagy véleménykülönbségek
elemzésével gazdagíthatna. Nem látom megoldhatatlannak azt a
konfliktust, hogy előbb legyen választás, és utána program. A
választás a program formálásának nagyon hatékony eszköze lehet.
Grósz Károlynak - mind mondta - változatlanul az a véleménye,
hogy a párt reformpolitikáját kívülről jobbról, belülről balról
támadják.
- A párton belüli, elsősorban baloldali típusú - nagyon nehéz
itt jelzőket használni, ezt szeretném leszögezni - szemlélet mögött
nagyon sajátos leegyszerűsítés húzódik meg. Változást akarnak, a
változás káros mellékterméke nélkül. Márpedig én nem hiszem, hogy
egy ilyen társadalmi átszerveződésben, amikor új modellt alakítunk
ki, a változást némi ,,rendetlenség,, nélkül keresztülvihetjük. A
vélemények is megoszlanak, és nem tudunk minden részkérdést
megválaszolni. Nem is beszélve arról, hogy mi sem tudjuk pontosan,
milyen is lesz az új rendszer. (folyt.köv.)
1989. január 30., hétfő 20:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|