 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz Károly interjúja (2. rész)
|
Ezt a Központi Bizottságnak kell megtárgyalnia, amely kiküldte a
munkacsoportot. A munkacsoport nem a Politikai Bizottságnak tartozik
jelenteni, hanem a Központi Bizottságnak. Nyilvánvaló, hogy egy
tudományos vitában sokféle politikai konzekvencia levonható, de ez a
vita még hátra van. Úgy gondolom, hogy Pozsgay Imrének és a
bizottságnak talán vannak dokumentumai, amelyekre építik ezt a
megállapítást - én ilyen dokumentumokkal eddig nem találkoztam.
Szeretném hangsúlyozni: elvileg nem zárom ki, hogy új ismeretek
birtokában új tudományos, és ennek alapján új politikai minősítést
fogalmazunk meg.
- Ami a stratégiát illeti, a Központi Bizottság az elmúlt 10
hónap alatt kétszer fogott hozzá ennek a stratégiának a
kidolgozásához; két ülésen volt sikertelen a vita. A legutóbbi
központi bizottsági ülés külön munkabizottságot küldött ki, s a
főtitkárt bízta meg, hogy vezesse azt, továbbá a KB februári ülése
elé terjesszen egy jelentést a stratégiáról. Nem hallottam, hogy
Berecz János hol nyilatkozott úgy, hogy a legerősebb politikai
szervezet, az MSZMP nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására.
Ha egy politikai párt nem akarja befolyásolni a politikai
folyamatokat, akkor lemond fő feladatáról. Létjogosultságát épp az
adja, hogy a társadalom érdekében a politikai folyamatokat
befolyásolja. Nekünk tehát két próbálkozás után a februári központi
bizottsági ülésen harmadszor kell megpróbálni - most már egy
bizottsági jelentéssel és nem politikai bizottsági jelentéssel -
meghatározni a főbb tartalmi kérdéseket. Ezek: az MSZMP viszonya a
többpártrendszerhez, a választási rendszerhez, valamint a különböző
alternatív mozgalmakhoz. Ehhez kapcsolódik az a menetrend, amit a
Központi Bizottságnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a pártvezetés
tudja, mihez tartsa magát.
E sikertelen szakaszok sajátos reform-retorikai versenyre adtak
módot - állapította meg egy újabb kérdés, azt tudakolva: meddig
terjed a platformszabadság?
- Először is ez nem platformszabadság, ez az önfegyelem hiánya -
hangzott a válasz. - A platformszabadság azt jelenti, hogy a
testületen belüli nézetkülönbségek képviselhetők. Azok után is, hogy
a testület elfogadta valamelyik álláspontot. Ennek értelmében a
testületen belül lehet - ha indokolt - különböző meggyőző munkát
végezni. (folyt.köv.)
1989. január 30., hétfő 20:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|