|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre nyilatkozata a Rádió 168 óra című műsorában (1. rész)
|
1989. január 29., vasárnap - Miként már jelentettük az MSZMP KB történelmi albizottságot hozott létre a felszabadulás utáni korszak elemzésére. Az albizottság a napokban ülést tartott, munkájáról Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter nyilatkozott szombaton a Rádió 168 óra című műsorában.
Kérdésekre válaszlva szólt arról, hogy Nagy Imre politikai rehabilitációja ma még nem történt meg és e tekintetben jósolni sem szabad. A feltárt dokumentumok azt igazolják, hogy az 1954-55-ös politikai ,,miniválságban,, Nagy Imrének volt igaza. Ami azonban 1956-os szerepét, tevékenységét illeti, akörül még zajlanak a viták. A megitélést árnyaltabbá tehetik új belső és külső összefüggések. Például az a körülmény, hogy ez a bizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek. - A történelemben még visszamenőleg sem lehet véglegeset mondani- folytatta. Ha a tények tisztelői vagyunk, akkor tisztelettel kell lennünk azokkal a tényekkel szemben is, amelyek esetleg ezután derülnek ki. Ám azt mindenképpen szeretném hozzátenni, hogy ezzel a történelmi megítéléssel a politika, a történelemtudomány és a közvélemény nagyon közeledett egymáshoz. Az a sommás ítélet, amelyik egyetlen kifejezéssel: ellenforradalomnak minősítette az 1956-ban történteket, a közvéleményben és a párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejez ki; ez viszont az eddigi kutatások alapján nem állja meg a helyét. Pozsgay Imre rámutatott: ,,Az események elemzésénél nem 1956-hoz, hanem egy korábbi időszakhoz kell visszamenni: ahhoz a 1948-49-ben vállalt vagy kényszeredetten vállalt szocialista modellhez, amelyik egészében úttévesztésnek bizonyult, s a működésképtelenségét igazoló jelenlegi válsághoz vezetett,,. A többpártrendszerről szólva elmondotta: - Meg kell tanulni az együttélést egy, két vagy több párttal is. Az MSZMP nem mondhatja meg és nem is akarja megmondani, hogy melyikük lesz komoly tényezője a magyar politikai életnek. (folyt.köv.)
1989. január 29., vasárnap 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|