|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Értelmiségi nagygyülés kaposvárott(Pozsgay Imre) (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - Mintegy kétezer szellemi dolgozó részvételével értelmiségi nagygyülést tartottak hétfőn Kaposvárott. A városi sportcsarnokban rendezett politikai fórum szervezői - az MSZMP és a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete és az értelmiségiek társadalmi szervezetei - Pozsgay Imre államinisztert kérték fel, hogy közállapotainkról, a társadalomban végbemenő folyamatokról, a stabilizáció és kibontakozás lehetséges utjairól és módjairól - ezen belül az értelmiség helyzetéről és szerepéről - fejtse ki gondolatait, s válaszoljon a résztvevők kérdéseire.
Pozsgay Imre előadásának bevezetőjében a hétfőn életbe lépett áremelésekről beszélt. Elmondta, hogy ebben a helyzetben nem éppen előnyös egy olyan kormány tagjaként szólni, amely - noha a konszolidációt és a kibontakozást tekinti céljának - nem először, és a dolgok józan mérlegelése szerint nem is utoljára volt kénytelen az áremelés eszközéhez nyulni. A párbeszéd és az együttgondolkodás azonban éppen azért is fontos, hogy a jövőben minél kevesebbszer kerüljön sor ilyen, az életmódunkat rontó, dühünket kiváltó, az elégedetlenséget növelő intézkedésekre. Ebben elengedhetetlen, sok tekintetben meghatározó szerepe van - kell, hogy legyen - az értelmiségnek. Annak a társadalmi rétegnek, amely ,,ünnepnapokon,,, szavakban sorra-rendre megkapta az elismerést, hétköznapi megbecsülését azonban okkal és joggal hiányolja. S nem csupán személyes anyagi kérdésekről, hanem a tudás, a szakértelem társadalmi hasznositásának alacsony fokáról van szó, amely felmérhetetlen veszteséget okozott az egész nemzetnek. Ezt tudomásul véve aligha hihető, hogy ujabb szembenállás, társadalmi rétegek és osztályok közti feszültségek forrása lehet, ha a szellemi munka - az értelmiség tényleges megbecsülése által - elfoglalja méltó helyét uj értékrendünkben. Néhány ország példája már a gyakorlatban is bizonyitja - mondta Pozsgay Imre -, hogy a szellemi munka részaránya az egész emberiség tevékenységében rohamosan növekszik, s a jövő társadalmának munkássága a szellemi munkásság lesz. Ebben az értelemben az értelmiséget nem a diplomája fogja megkülönböztetni a többi társadalmi rétegtől, hanem az, hogy a mindennapokon tultekintő, szintetizáló képességgel a jövőt is bele tudja kalkulálni cselekedeteibe. Ehhez azonban olyan lét- és társadalmi feltételek szükségesek, amelyben a szaktudás és a politika nem egymással szemben álló tényezők.(folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 20:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|