 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtótájékoztató az áremelések hátteréről (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - A fogyasztói árak emelésének hátteréről tartottak hétfőn sajtótájékoztatót a Magyar Sajtó székházában az Országos Árhivatal, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium képviselői.
Az áremeléseket a Minisztertanács közleménye már vasárnap
részletesen ismertette, a lakosság tájékozódhatott arról, hogy az
elkövetkező napokban, hónapokban mikor, milyen árucikkek,
szolgáltatások ára növekszik, s hozzávetőlegesen arról is, hogy
milyen mértékben. A hétfői tájékoztatón elmondták, hogy a jelentős
mértékű áremelésekre egyebek közt az állami támogatások leépítése, a
költségvetési egyensúly javítása miatt volt szükség.
Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke
tájékoztatójában szólt arról, hogy a központi támogatások összege
1988-ban 200 milliárd forintot tett ki, ebből 60 milliárd forint
jutott a fogyasztási cikkek ártámogatására. Elsősorban a szilárd
tüzelőanyagokhoz, a háztartási energiához, a helyi közlekedéshez, az
állami lakásokhoz, az ivóvízhez, a csatornahálózat
szolgáltatásaihoz, az élelmiszerek közül pedig a tejhez és
tejtermékekhez jutott kedvezményes áron a lakosság. A mostani
áremelések egy főre vetítve havonta 800 forintos többletkiadást
jelentenek a családoknak. A kereskedelem számol azzal, hogy
élelmiszerekből az év első felében 10-15 százalékkal kevesebb fogy
majd, mint a múlt év azonos időszakában. A mezőgazdaságnak, illetve
az élelmiszeriparnak azonban ez nem okoz különösebb problémát -
hangzott el a tájékoztatón - a megtermelt áruknak ugyanis külföldön
találnak piacot. Másrészt várhatóan arra ösztönzik a magas
fogyasztói árak a termelőket, hogy az igényekhez igazodva bővítsék
az olcsóbb cikkek kinálatát.
Az Országos Árhivatal elnöke azt is elmondta, hogy az idén a
termelői árak várhatóan a tavalyinál gyorsabban növekednek. Az
átlagos emelkedés körülbelül 9,5 százalék lesz. Ennek jórésze az
import-alapanyag árak várható növekedéséből adódik. Az
import-alapanyag árak ugyanis a számítások szerint 1989-ben 7
százalékkal emelkednek. Szikszay Béla hangsúlyozta, hogy a jövőben
a világpiaci ármozgásokat a hazai árak nemcsak akkor fogják követni,
ha azok emelkednek, hanem akkor is, ha csökkennek.
(folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 16:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|