|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a SZOT elnöksége (3. rész)
|
A testület végül ismételten kialakította álláspontját a tervezett fogyasztói árintézkedésekkel kapcsolatban. A SZOT elnöksége tudatában van annak, hogy a népgazdaság stabilizálásának, a gazdasági fejlődés kibontakoztatásának elkerülhetetlen feltétele a piaci viszonyok fokozatos megteremtése, ezzel együtt a fogyasztói árak gazdasági szerepének érvényesítése, a fogyasztói ártámogatások csökkentése. Ugyanakkor a SZOT elnöksége úgy ítéli meg, hogy a bejelentett központi árintézkedések rendkivül súlyosan érintik a lakosságot, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegeket. Ezt a véleményüket az elmúlt hónapokban a szakszervezetek több ízben a nyilvánosság előtt is kifejtették. A szakszervezeti mozgalom figyelmének középpontjában a reálbérek, a reáljövedelem alakulása áll. A sorozatos áremelések által kiváltott társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy az állami szervek az elkövetkezendő hónapokban konkrét lépéseket tegyenek a bér- és szociálpolitikai reform kidolgozására és mielőbbi megvalósítására. Erre azért van szükség, mert miközben az árak egyre inkább a piaci törvények szerint alakulnak, addig a bérek és a jövedelmek nem, vagy egyre kevésbé biztosítják a munkaerő megfelelő szinvonalú ujratermelésének fedezetét. Ezért a szakszervezetek azt igénylik, hogy a kormány a továbbiakban a támogatások leépítése következtében felszabaduló eszközöket ne csupán a költségvetési hiány csökkentésére, hanem az áremelések érdemi kompenzálására, valamint a bér- és szociálpolitikai reform meggyorsítására használja fel. A szakszervezetek álláspontja szerint a munkáltatóknak és a népgazdaság irányitóinak kell megteremteniök a magasabb gazdasági teljesítmények és jövedelmek elérésének feltételeit. A kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi megbeszélésén, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született megállapodások a korábban tervezett, a szakszervezetek által elfogadhatatlan nagyságú reálbércsökkenést jelentősen enyhítették. Azok a megállapodások, amelyek a minimális bérek felemelésére, a minimális béremelés mértékére, a bérmegállapodások keretében elérhető keresetnövekedés nagyságára vonatkoznak - valamint a személyi jövedelemadó rendszerének módosítása, az 1989. évre kialakított központi bérpolitikai intézkedések, a társadalombiztositási ellátások és szociális juttatások emelése - együttesen eredményezték azt, hogy jelentősen sikerült mérsékelni a reálbérek és reáljövedelmek korábban tervezett csökkenését. (folyt.köv.)
1989. január 6., péntek 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|