 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Felc: Nyers Rezső: cím: "1990-től megállhat az életszínvonal romlása..."
|
A múlt év a politikai fordulat esztendeje volt. A gazdasági
fordulatig nem jutottunk el, de előkészítettük azt, - mondta Nyers
Rezső államminiszter, a Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági
szövetkezetek területi szövetsége szervezésében tartott budapesti
továbbképzésen, melyen a megye vezető mezőgazdasági szakemberei
vettek részt. Az államminiszter előadásában az 1988-as év rövid
értékelése után a magyar gazdaság kibontakozásának lehetőségeiről és
főbb problémáiról beszélt.
Magyarországon 1987. végén feszültség keletkezett a gazdasági és
a politikai rendszer között, a politikai intézmények megújítása
elmaradt, a gazdasági intézményrendszer fejlődéséhez képest. Az
1988. májusában bekövetkezett politikai fordulat nyomán megkezdődött
a politikai intézményrendszer reformja is. De csak megkezdődött -
hangsúlyozta Nyers Rezső. Az 1987 szeptemberében meghirdetett
stabilizációs politika egyéves késésben van, a gyakorlati
tennivalókat csak 1988 végén építették be először az 1989-es
költségvetési politikába. 1988-ban az volt a cél, hogy a hazai
felhasználás 3-3,5 százalékkal kisebb legyen, mint a megtermelt
érték, de végül a csökkenés csak 2,5 százalékot ért el. Ezért a
fogyasztás és a reálbérek csökkentése 1989-ben tovább folytatódik. A
tervezett szerkezetátalakítás nem következett be ennek csak
gazdasági feltételeit kezdtük megteremteni.
alc. A KGST és a reformok
A KGST-vel folytatott kereskedelmünk az elmúlt években stagnált,
1989-ben mintegy 10 százalékos visszaesése várható. A KGST
kereskedelem mai formájában alkalmatlan arra, hogy a világgazdasági
illeszkedést elősegítse. A KGST egésze a mai viszonyok között
reformképtelen, mert reformellenes erők hatnak egyes tagországokban.
(Az NDK és Románia politikailag is elzárkózik minden reformtól,
Csehszlovákia álláspontja bizonytalan.) Hosszú távon sem látjuk a
KGST megreformálásának lehetőségét. Felmerül a kérdés,
kiemelhetjük-e a szovjet-magyar külkereskedelmet a KGST
rendszeréből, úgy, hogy itt bizonyos reformokat hajtanánk végre. Ez
a gondolat azért merült föl, mert a Szovjetunió részéről megvan a
politikai hajlandóság a reformtörekvésekre. (folyt.)
1989. január 6., péntek 13:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|